ENGLISH DEUTSCH
Ma 2024. március 29. péntek, Auguszta napja van. - Holnap Zalán napja lesz.

ESEMÉNYNAPTÁR

Ke Sz Cs Sz Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Mai mozi műsor

Ma már nincsenek előadások...
További előadások »

www.cegledkartya.hu

www.cegledkartya.hu

www.cegledfurdo.hu

www.cegleditermal.hu

www.varvag.hu

www.varvag.hu

www.cvf.hu

www.cvf.hu

www.ctv.hu

www.ctv.hu

cegledisportcentrum.hu

www.cegledisportcentrum.hu

www.okoviz.hu

www.okoviz.hu

www.cegledikultura.hu

cegledikultura.hu

Szennyvízszállítás

www.comboscsatornatisztitas.hu

2700 Cegléd, Ölyv u. 4.

Tel: 06 53/707-050

Mobil: 06 30/6353-018

Email:

combos@t-online.hu

combosbt01@flah-net.hu

Web:

comboscsatornatisztitas.hu

Közösségi Sportváros Vagyunk

Hír, program, komment

Zseniális építészek keze nyoma Cegléden

2020.02.14. 19:07 Rovat: Kultúra
Fotó: Krekács Károly

Nem is gondolnánk, hogy több olyan építész alkotása van Cegléden, akik Magyarországon és külhonban is meghatározó szerepet játszottak az építészet terén, és híres alkotásaik országunkban több helyen is láthatók. Hogy kik ők?

Kezdjük az elején Hild József építésszel és Cegléd egyik legismertebb klasszicista épületével, a Református Nagytemplommal. Bizton állíthatjuk, hogy városunk jelképévé vált ez a templom, mely Közép-Európa legnagyobb kupolás református temploma. A zseniális építész 1789-ben Pesten született. Édesapja, Hild János szintén építész volt, nevéhez fűződik Pest első városrendezési tervezete. Hild József a piarista rend iskolájában tanult, majd a Bécsi Művészeti Akadémia elvégzése után az Esterházy család udvari építésze, a kismartoni kastély átépíttetője lett.  A gyakorlati ismereteket apja, Hild János építkezésein sajátította el. Édesapja halála után átvette az irodának a vezetését. Itáliában utazott, hogy tanulmányozza az olasz építészetet. Járt Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban. Itt ismerkedett meg a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével. Nem véletlen, hogy legjelentősebb, legismertebb alkotásai templomok, azonban az általa tervezett legtöbb alkotás világi célokat szolgált. Élete utolsó évtizedében a romantikus-historizmus felé fordult ugyan, de életművének meghatározó darabjai a klasszicista stílusban épült egyházi épületek (esztergomi bazilika, egri főszékesegyház, ceglédi református templom és a kunhegyesi református templom, az "Alföld katedrálisa"). Az ő tervei szerint kezdték el építeni a budapesti Szent-István bazilikát is, a terveket utóbb azonban Ybl Miklós átrajzolta. A ceglédiek 1834-ben kérték fel a templom tervének a kidolgozására. Egy évvel rá rakták le az alapokat, melyet 1870-ben sikerült befejezni. Görögkereszt alaprajzú, belső centrális kialakítású. Ravasz László a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a kupola 1938­-as újra szentelésekor a következőkre hívta fel a figyelmet:

 

"Micsoda áldozatkészség, micsoda erőfeszítés, micsoda okosság, hűség, becsületesség és micsoda élettékozlás kellett ahhoz, hogy itt a puszta homokon Európa egyik legnagyszerűbb templomművét létrehozza az ember."

 

Folytassuk a híres építészek sorát Sztehló Ottó építésszel, akinek a nevéhez fűződik az evangélikus templom megtervezése. Sztehló Ottó építész 1851-ben született a ma Szlovákiában levő Dobsinán és 1923-ban hunyt el Budapesten. A Műegyetem után Steindl Imre mellett dolgozott, többek között a kassai dóm helyreállításán. 1894-től a Műemlékek Országos Bizottsága másodépítészeként a magyarországi műemlékek fölmérését és helyreállítási terveit készítette. Három legfőbb alkotása a szolnoki református templom, a ceglédi evangélikus templom, és székelyudvarhelyi vármegyeháza (ma polgármesteri hivatal) épületének a megtervezése. Cegléden a Felvidékről betelepedett evangélikus hívők kérték fel Sztehló Ottót az új templomuk megtervezésére. Az 1895-96 között megépült templom a "téglagótika" egyik legszebb alkotása lett. Bejárata felett a következő felirat látható: "Erős vár a mi Istenünk", az evangélikusok "arany mottója", s az épület kialakítása, erődszerű kiképzése, stílusjegyei egy várkastélyra emlékeztetnek. Sztehló Ottó építészetének a másik kettő alkotása is figyelemre méltó, érdemes felkeresni Szolnokot, és testvérvárosunkat, Székelyudvarhelyet. Kivételes szépségű, arányú és díszítésű a székely vármegye háza, kívülről és belülről is. Ha tehetik, tekintsék meg benn a Szent István dísztermet is - érdemes! 

 

A következő kivételes építész Baumhorn Lipót, a zsinagógák legrangosabb építésze. Építészete, művészete Lechner Ödön örökségén alapul. Győrben, egy tanító fiaként látta meg a napvilágot 1860-ban. Az építészetet ő is Bécsben tanulta. Előadásokat hallgatott a historizmus nagy bécsi mestereitől, Heinrich Ferstel és Karl Kőnig professzoroktól. Visszatérve Bécsből helyezkedett el Lechner Ödön és Pártos Gyula irodájában, s töltött el 12 évet. Lechnerék megpróbálták az akadémikus jellegű irányzattal szemben a magyar szecesszió és a népművészet által ihletett, akkor merészen modernnek számító, úgynevezett nemzeti stílust kialakítani. Baumhorn gazdag életműve minden egyes alkotásával, minden általa tervezett bankkal, iskolával, bérpalotával és zsinagógával e sajátos és rendkívül dekoratív eklektikus komponálási móddal azonosult. Tervezett bankot Szegeden, iskolát Temesváron és Budapesten, bérpalotákat Budapesten, de életműve súlypontját a negyven zsinagóga és szertartási épület jelenti. Hírnevét az első zsinagóga épülete hozza, 1888-ban készült el - az esztergomi zsinagóga. Több alkotói korszaka volt, de nagy hatással volt rá a Dohány utcai nagy zsinagóga építője, Ludwig Förster. Munkásságát jellemezte az iszlám-mór és itáliai reneszánsz építészetet idéző rajzolat használata. A legszebb épületei között szerepel a szolnoki és ceglédi zsinagóga épülete, ez utóbbin már a szecesszió elemei is megjelennek. A szolnoki zsinagóga szépen fel lett újítva, és méltó célt szolgál, művészeti alkotásokat állítanak ki benne. A ceglédi sajnos még várat magára, hogy sorsa jobbra forduljon. Még annyit a zsinagóga építészetről, hogy az építész kezét szigorú vallási-liturgiai szabályok kötötték meg. A legalapvetőbb követelmény az, hogy a tóraszekrény a régi, lerombolt jeruzsálemi templom irányában helyezkedjen el. Fontos volt a nemek elkülönítése, külön bejáratokkal. A belső csarnok is szigorú szabályok szerint épült, előcsarnok, imatér, a test - és lélek szolgálatára.

 

Ugyancsak híres építészünk, akinek megcsodálhatjuk építészeti alkotását Cegléden Dr. Kerényi József. Az ő tervei alapján épült fel a Magyarok Nagyasszonya kápolna. Így nyilatkozott az építész az egyik interjúban:

 

"Volt egy másik templom is az életemben, azzal komolyan meg kellett szenvednem, de a jutalma egy nagy nemzetközi díj lett. Ez Cegléden a Magyarok Nagyasszonyának szentelt templom. Nagyon örülök, hogy Szent Istvánnak és Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának szentelt templomokat tervezhettem. Ezeknél az épületeknél teljesen egyértelmű volt, hogy tégla, fa, fehér falak és nagyon sok igyekezet. Nemrégen jártam arra egy forgatócsoporttal. Ez a ceglédi templom, amiről valaha csak álmodtam, most szebb, mint új korában. Gyönyörű lett a környezete, megnőttek a fák, és hagyják szépen öregedni a használói. Bár minden épületemre ennyire vigyáznának!"

 

Kerényi a 20. század építészetének zseniális építésze volt. A Wekerle-telepen nőtt fel, 1963-ban kapta meg a diplomáját a Budapesti Műszaki egyetem építész karán. Érdeklődése a műemlékvédelem felé fordult, település központokat tervezett, városrészek rendezési koncepcióját dolgozta ki. Kecskemét nagyon sokat köszönhet az építésznek, elsők között volt, aki felfedezte Kecskemét építészeti értékeit, s küzdött azok fentmaradásáért. A II. világháborúban szinte teljesen elpusztított kecskeméti zsidóság gazdátlanná vált, "templomát" a város 1966-ban megvette, majd Kerényi József építész és Udvardi Lajos belsőépítész tervei szerint 1974-re az új funkciónak megfelelően átalakítva felújíttatta. Itt kapcsolódik össze a két híres építész munkája, ugyanis 1911-es kecskeméti földrengés után a zsinagóga kupolája megdőlt, és a helyreállítója, tervezője Baumhorn Lipót, aki a korábbi hagymaformájú kupola helyére egy lótuszbimbó alakút tervezett.

 

Nagy örömünkre, Cegléden is maradt alkotása Kerényi Józsefnek, aki nem kisebb díj birtokosa, mint az építészeti világdíjé. A Magyarok Nagyasszonya kápolna alapkövét 1985-ben rakták le. Egy gyönyörű templom épült fel: "téglából, fából, kőből, betonból készült, rengeteg hittel és szeretettel" (Kerényi József).

 

"Akit a mozdony füstje megcsapott" - ő Pfaff Ferenc a szép vasútállomások megálmodója. Ha megérkezik valaki a ceglédi vasútállomásra, az épületet meglátva, igazat ad. Pfaff által tervezett épületek mértéktartó eleganciája, célszerűsége és kiegyensúlyozottsága a ceglédi épületen is visszaköszön.


1851-ben született, tanulmányait a híres József Nádor Műegyetemen folytatta. Mestere Steindl Imre volt, akivel később 10 évet együtt dolgozott. 1887-ben állt a Magyar Államvasutak szolgálatába, s csapatával közel 20 kisebb-nagyobb vasútállomást tervezett. Legkiemelkedőbb ezek közül a zágrábi főpályaudvar. Jellemző stílusa a megérkező utast fogadó, sínnel szembeni főépület, oldalán oldalszárnyakkal, végükön pavilonokkal. Jellegzetes Pfaff találmány, a végig húzódó veranda. Egész életét a szorgalom, a munka, a tehetség jellemezte, és hagyatéka kitörölhetetlenül megmaradt a magyar vasúti építészeben, s a kulturális örökségünk rését képezi.

 

Meg kell, hogy említsünk még egy zseniális építészt, akinek az épülete itt áll Cegléden a központban, Neuschloss-Knüsli Kornél nevét. Az épület, amit ő tervezett, ifj. Gyenes Lajossal, a posta épülete. Mivel Cegléd csomópont volt, hamar felmerült a posta épületének a kérdése. Első említés 1893-ban volt, az. un. Gyömry-féle házban működött (ma a Kossuth Művelődési Központ). A jelenlegi épületet 1929-ben adták át. Az épületet kívülről postai szimbólumok díszítik. Neuschloss Kornél korának egyik legfoglalkoztatottabb tekintélyes építésze volt. Leghíresebb alkotása a Fővárosi Növény- és Állatkert főbejárat kapuja, amely Európa Nostra díjas, valamint az Elefántház. De ő tervezte a Szilágyi Dezső téri Neuschloss palotát (most lett felújítva). Építész volt, de volt egy másik végzettsége is, a művészettörténész. Zürichi tanulmányai után sokáig Párizsban dolgozott, s részt vett francia várak restaurációiban. A ceglédi posta még azért is érdekes számunkra, mert belépve a főépületben a régi posták hangulatát idézi a felújítás után is, meghagyva a magas mennyezetet, s stukkókat.  

 

Őrizzük meg e neves művészek emlékét és tartsuk tiszteletben alkotásaikat. Közhelyszerű, viszont igaz az, ahogyan mi becsüljük elődjeinket, akképpen becsülnek meg bennünket utódaink. Az is igaz ugye, hogy Cegléd több mint gondolnánk!  

 

(Források: wikipedia.org, www.epa.oszk.hu Interjú Kriskó Jánossal, www.budapest100.hu/hild, Lechner Tudásközpont)

Értékelés: 5/5
Még nincsenek hozzászólások




Új hozzászólás:

Kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon a hozzászóláshoz!
KÖZÉRDEKŰ ADATOK E-Ügyintézés

Képtárak

Képtárak
CEGLÉD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017 CEGLÉD MEGÚJUL

Házhoz menő szelektív
HULLADÉKGYŰJTÉS
SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

KÖRNYEZETSZÉPÍTÉS

CEGLÉD VÁROS
2021. ÉVI
KÖRNYEZETSZÉPÍTÉSI
ÉS
KÖRNYEZETVÉDELMI
PROGRAMJA

Panoráma képek

  • PANORÁMAKÉPEK

Turistatérkép

Túristatérkép

Térségi Adattár

www.kossuthtoborzo.hu

www.kossuthtoborzo.hu

www.laskafesztival.hu

www.laskafesztival.hu

Pest Megyei Békéltető testület

Pest Megyei Békéltető testület

Projektek

www.cegledkozvilagitas.hu
Bölcsőde bővítés 2014
www.varkonyikompetencia.cegled.hu
www.csatorna.cegled.hu
A lap 0.275 másodperc alatt készült el. | Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo | ÍRJON NEKÜNK! | IMPRESSZUM | Akadálymentesítési nyilatkozat
A látogatók száma 2015.05.04-től: 28616061 | Ebben a hónapban: 495875 | Ma: 9019 | jelenleg: 15 | Statisztika