Hír, program, komment

Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából című 1984-ben megjelent könyvében a következőket írja. "Kevesen tudják, hogy innen indult sikerekben annyira gazdag pályafutása Szilágyi Jenőnek, a híres hosszútávfutónak, aki mint ceglédberceli fiú a Ceglédi Levente Egyesület sportszázadában ismerkedett meg az atlétikával az 1920-as évek végén."

Végh László Flórián dabasi helytörténész kutatási eredményeit - engedélyével - vázlatosan közlöm.

Szilágyi Jenő 1910. október 22-én született Lajosmizsén, Szilágyi László sütőmester és Kiss Mária gyermekeként. A család 1914-ben Budapestre költözött, egy év után visszaköltöztek Lajosmizsére. Jenő a hat elemit itt végezte el.

Az 1920-as évek végén Ceglédbercelen élt a család, az apjának ott volt péküzeme, ahol az ifjú Jenő is segédkezett. A Ceglédi Levente Egyesületben ismerkedett meg az atlétikával. A Nemzeti Sport először 1927-ben írta le a nevét, ugyanis második lett egy 1500 méteres versenyen. 1930-ban a szenior mezei futóbajnokságon már országosan felfigyeltek a tehetségére. A Nemzeti Sport tudósítója a bajnokság meglepetésének nevezte Szilágyi bronzérmét. 1932-ben leigazolta az MTK, melynek színeiben 1932-ben és két év múlva is országos bajnokságot nyert 5000 és 10000 méteren. Az első atlétikai EB-t Torinóban rendezték 1934-ben.  Szilágyi 5. lett 10000 m-en egyéni csúcsot futva, majd 5000 m-en a 9. helyezést érte el. 1935-ben az MTK-ból a nagy rivális UTE-hoz igazolt. A stadion környékén egy péküzletet is megvett, s egyben a ceglédberceli pékséget eladta.

Az 1936-os berlini olimpián 3000 méteres akadályfutásban nem került a döntőbe. A kiírás szerint az előfutamokból 4-4 versenyző jutott a döntőbe. Ennek megfelelően futottam, előbb tudtam volna végezni, de megelégedtem a továbbjutó hellyel, nyilatkozta később. A bemelegítés alatt megváltoztatták a kiírást és csak három versenyző jutott tovább a csoportból, de erről Szilágyi nem tudott, igy nem jutott a döntőbe, végül a 13. helyen végzett. ( A másik ceglédi berlini olimpikonunk Nagy Ferenc ökölvívó esetét ismerve már nem is csodálkozunk azon, hogy a profi sportolók sorsa amatőr vezetők kezében volt.) 5000 méteren sem sikerült a döntőbe jutás. Az olimpia után ismét csapatot váltott, a Ganz Villanyban folytatta. Az 1938-as EB-n 10 ezer méteren  országos rekordot futva 4. lett. 1942 őszén világranglista vezető volt. A háborúban amerikai fogságba esett és 1946-ban tért haza. 1949-ben edzői diplomát kapott a TF-en, az utolsó magyar bajnokságát 41 évesen 1951-ben nyerte. Megnősült, egy lánya és egy fia született.

Visszavonulása után több egyesületben (BVSC, Vasas Izzó, Vörös Meteor) is edzősködött, majd hosszú ideig az Építők SC atlétikai szakosztályának technikai vezetője volt.

1992.január 24-én hunyt el Budapesten, a kistarcsai temetőben nyugszik.

1993-ban a Magyar Atlétikai Szövetség a 3000 m-es akadályfutás országos bajnokságát Szilágyi Jenőről nevezte el. A 13-szoros csúcstartó és 25-szörös magyar bajnok neve igy halhatatlanná vált.

A ceglédinek tartott olimpikonjaink között van olyan aki itt született, nevelkedett és helyi egyesület tagjaként szerepelt olimpián, van aki itt született, de máshol kezdett sportolni és ért el sikereket, van aki csak átutazóban járt nálunk, vannak olyanok akik itt nevelkedtek, itt ismerték és szerették meg a sportágukat. Közéjük tartozik Szilágyi Jenő is, akit méltán tartunk ceglédi olimpikonnak.

Nem emlékszem Ványi Zsoltnak adott pontos válaszomra, de valami olyat mondhattam, hogy szerintem belefér a csapatba.

                                                                                               Péter Aladár

1. fotó: Szilágyi Jenő

2. fotó:  Az élen Szilágyi Jenő

A fotókat Kisfaludi István készítette