Hír, program, komment

Dr. Csáky András polgármester ünnepi köszöntője:

LII. ORSZÁGOS HONOSMERETI AKADÉMIA

Tisztelt Vendégeink!

1870. február 18-án levél érkezett Turinból Bobory Károlynak, a Ceglédi Népkör nemrégiben megválasztott tiszteletbeli elnökékének. A levél egyik fontos mondata azt hangsúlyozza, hogy Cegléden a "demokratikus jogegyenlőséghez kötött polgári kötelességek érzete" határozza meg a "közszellemet", és a ceglédiek mindig is ennek az elkötelezettségnek a jegyében voltak készek áldozni "a haza közérdekeiért". Tehát demokratikus jogegyenlőség és a haza iránti elkötelezettség - a ceglédiek legszebb erényeiként. Ezt a vallomásosan szép levelet Kossuth Lajos írta.

Méltó, hogy ennek a levélnek a felidézésével köszöntsem nálunk a LII. Országos Honismereti Akadémia résztvevőit!

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kossuth városa! A legtöbbször ez jut az emberek eszébe, ha Cegléd jön szóba a környezetükben. Büszkék vagyunk rá! Számunkra világos, hogy a Kossuth által észrevett erényeknek mi a mára is értelmezhető tartalma. Ez a tartalom a tovább bontogatandó lényeg, hiszen magáról a tényről, hogy a város Kossuth városa, már van hivatalos visszaigazolásunk: a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya 2014-ben felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére!

Ha visszatekintünk az Árpád-kor utáni időkre, amikor már nem a pusztítás és az újjáéledés korát éltük, Cegléd - szomszédjaihoz hasonlóan - a mezőváros, az úgynevezett "magyar városok" egyike lett. Magas lélekszám, viszonylagos szabadságot jelentő autonómia, önálló, a polgárosodás útját választó parasztság: ezek a leglényegesebb ismérvei. A város képe is megőrizte ennek a múltnak a jellemző jegyeit: városias központ, nagy kiterjedésű külterület, a határban tanyarendszer.

Cegléd mai látványa a millenniumi években vált teljessé: köztereink, köz- és magánépületeink az alföldi szecesszió legszebb példáit mutatják. Hála az Égnek, az utóbbi időben újra életre kelt ez a különleges stílus Cegléden. A református nagytemplom, a szomszédjában álló evangélikus templom, a Széchenyi úti kápolna, a városháza, a gimnázium, a Kossuth Múzeum nem a régi századokban épültek, de mindenképpen a magyar építészeti hagyomány legszebb alkotásai közé tartoznak.

Kedves Ceglédi Vendégek és Helybéliek!

Kossuth Lajos már a ceglédi toborzóbeszédének az elmondása közben és után észrevette, hogy van itt valami különösség, ami ezt a várost valamelyest mégiscsak megkülönbözteti a többi mezővárostól. 1870-es levelében azt írta a Népkör elnökének: "Az ész erő, az ész hatalom." Meg is írta, hogy milyen művelődési törekvésekben látja Cegléd erejét. Szinte csoda, ahogy a Kiegyezést bíráló Kossuth ennek a városnak az ellenzékiségében országos lehetőséget lát. Az önkormányzatiságnak az az elve, amelyet szerinte az akkori Cegléd betart, éppen az, ami megkülönbözteti "az alkotmányos országokat a rendőr-államoktól". Kossuth az olyan berendezkedések ellen érvel sokadik ceglédi levelében, ahol "a számvevő tulajdonképp a számadótól függ". Mai sikoltásokat lehet kiérezni a politikai vátesz látomásaiból. "Borzad az ember, ha reá gondol, hogy lelketlen mechanizmussá fog a törvényhatósági organismus préseltetni, ha majd a megyei institutio teste a bonczasztalra teríttetik." Tegyük félre a fogalmazás régiségét, annál fontosabb, hogy megértsük a tartalmat.  

Tisztelt Hölgyek és Urak!

Nehezen tudom távol tartani magam a gondolattól, hogy Kossuth valamit látott a város szellemi jövőjéből is. Illetve talán arról van szó, hogy ez a múlt vonzotta a szellemi teljesítményeket. Itt tanított Szegedi Kis István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, itt született Tömörkény István író, az itteni gimnázium tanára volt Pais Dezső, a magyar nyelvtörténet óriása, itt van a sírja a majdnem aradi vértanú Földváry Károly honvédezredesnek, és húsz éven keresztül Kossuth Ferenc volt az országgyűlési képviselőnk.

Kossuth Lajos városában külön örömet jelent számunkra, hogy az LII. Országos Honismereti Akadémia témaköre a magyar reformkor. Ebben mi otthon vagyunk. Kossuth az említett levelében azt üzeni: "Tudom, hogy vannak nehézségek. De az erős meggyőződés erős akaratot nemz. Az erős akarat pedig nem ismer akadályt.".

Engedelmükkel hadd idézzem még az itt született Kárpáti Aurél színházi és irodalmi kritikust. Idézem, mert a hűség szavait írja: "Cegléd. … Mindent tőle kaptam, amiről később azt hittem, hogy magam szereztem.".

Őszintén remélem, hogy a mai látogató sem távozik majd üres kézzel Ceglédről.