Festetics György gróf által 1797-ben Keszthelyen alapított Georgikon volt Európa első önálló agrár felsőoktatási iskolája. A gyakorlati oktatás feltételeit egy közel 1000 holdas gazdaság biztosította, amelynek központja a Georgikon major volt. 1972 óta az egykori major épületeiben múzeum működik, a Festetics kastély szomszédságában. A rendkívül gazdag mezőgazdasági anyag mellett több önálló mesterség is bemutatásra kerül.
Eddig fizetett hirdetés is lehetne, de itt kapcsolódik a történethez Cegléd.
Az 1980-as évek elején megismertem egy kádármestert, ifj. Cseh Lászlót, aki akkor Csemő és Hantháza közötti Ereklyés nevű határrészben lakott. Amatőr fafaragóként anyagot szándékoztam venni tőle. Kaptam néhány tölgyfadeszkát, de pénzt nem fogadott el, hanem megkért arra, hogy egy kisméretű hordó fenekébe faragjam bele az általa vázolt mintát. A munka jól sikerülhetett, mert élete végéig - tiltakozásom ellenére - művész úrnak szólított. Ifj Cseh Lászlónak a háború előtt Csemő pusztán (ekkor még nem önálló község volt) jelentős szőlőbirtoka volt. A 1940-es évek végén államosították a földjeit, így csak a mesterség maradt.
Példás rendben sorakoztak az eper- és tölgyfafosznik a műhely szellős teraszán. Nála egy hordó elkészítési ideje 7-8 év volt. Legendás szakértelme, szókimondása, humora majdnem végzetes bajt okozott. A 1940-es évek elején néhány összeállított, de a donga közepén és a fenekén ki nem fúrt hordót az évtized végén fejezte volna be, de nem így történt. Azt kezdte híresztelni, hogy neki vannak a legértékesebb hordói Magyarországon, mert ezekben még a Horthy rendszer levegője van. Abban az időben egy ilyen - egyébként jó - poénért 2-3 év bentlakásos munka járt a recski kőbányában (az ÁVO humormentes szervezet volt).

Emlékszem sok szerszámára, évszámos gyalukra az 1850-es évekből, aggódott is a jövőjüket illetően.
Évekkel ezelőtt találkoztam a lányával, Cseh Borbála tanárnővel és örömmel újságolta, hogy a családi műhely a Georgikon majorba került. A múzeum uradalmi (19-20 század) kádárműhely kiállításának tárgyi anyaga főleg id. Cseh László (született 1867-ben) és ifj. Cseh László (született 1909-ben) ceglédi kádármesterek családi eszközeit mutatja be. A sokféle különböző nagyságú tárgykészlet egy nagymúltú speciális munkaeszközökkel rendelkező férfi foglalkozást szemléltet. Laci bácsi elégedett lenne.
Péter Aladár
A képeken: ifj. Cseh László kádármester 1938-ban és Ifj. Cseh László (a jobb oldalon ül) a munkatársaival 1943-ban