Hír, program, komment

A pedagógus pálya is valami hasonló. A pedagógus is meglátja a diákban a jót, a tehetséget, a tudni akarást, a fogékonyságot és addig "vés", addig bátorít, irányít, utat mutat, amíg ki nem szabadítja az angyalt és el nem indítja a pályáján. A pedagógus pálya az egyik legszebb hivatás, a jövőbe vetett hit megnyilvánulása.

Elmondtam volna, de nem tehetem, hogy milyen felemelő, szép hivatás a miénk. Emberré nevelni, tudásunk legjavát nyújtani, követendő példaként állni és megmaradni, kitárni a világot a gyermekek előtt, és elindítani őket az élet nehézségekkel, de örömökkel és szépségekkel teli útján.

Elmondtam volna, de nem tehetem, hogy talán mindenki emlékszik tanulmányai során legalább egy olyan pedagógusra, aki meghatározó szerepet töltött be felnőtté válásában, későbbi pályája alakulásában, aki bátorította, vagy akinek az óráin egészen egyszerűen csak élmény volt részt venni, mert annyira jól és maradandóan adta át a tudást.

Elmondtam volna, de nem tehetem, hogy mindannyian tanítóink, tanáraink lenyomatai vagyunk. Sokszor nem is tudjuk, észre sem vesszük, vagy csak évek múlva jövünk rá, hogy itt munkál bennünk mindaz a tudás, mindaz az érték, a sok ismeret a világról, embertársainkról, érzelmekről, értékekről, amelyek meghatározzák világunkat, amelyet tanárainktól kaptunk.

Most új kihívás elé állított bennünket az élet, az emberek egészségét, életét veszélyeztető járvány. Most minden másként van. A pedagógusokat is új helyzet elé állította a vírus, az ennek következtében bezárt iskolák, az otthoni munka és az otthoni tanulás, a kisgyermekes pedagógusok esetében mindkettő.

Egy hétvége alatt kellett felkészülni a távoktatás technikai lehetőségeire, a felhasználható programokat megtalálni, digitalizálni a tananyagot, átalakítani a tanmenetet, hogy az alkalmas legyen a távoktatásra.

A múlt századból átlépni a huszonegyedikbe. Éjszakákat tölteni a számítógép előtt, mert napközben ott van a család, a gyerekek, akiket egy másik pedagógus oktat. El kell látni őket, segíteni a tananyag elsajátításában, a házi feladat elkészítésében, ötleteket adni a többi kollégának, átvenni a jó gyakorlatot. Rengeteg feladat. És mindez a kezdeti döccenések után úgy folytatódott, mintha ez lenne a természetes és mindig ezt csináltátok volna.

Köszönet illeti az óvodapedagógusokat is. Mert a tanév nemcsak az elmúlt két hónapból állt. Ők a kiscsoportosokat már a tavaszra beszoktatták az óvodába, túljutottak a kezdeti nehézségeken. A nagyobbakkal folytatták a megkezdett munkát, ellátták a minden napi gondozási és nevelési feladatokat, felkészítették a gyerekeket az iskolai életre. A váratlanul jött veszélyhelyzetben ők is tartották a kapcsolatot a családokkal, tanácsokat, ötleteket adtak a szülőknek az otthon elvégezhető feladatokhoz.

Kedves kollégák! Áldozatos munkátokért, kitartásotokért, példamutató helytállásotokért fogadjátok szívből jövő elismerésemet és köszönetemet.

Nem mehetünk el szó nélkül a szülők helytállása mellett. Nem szabad elfelejtünk, hogy a távoktatás sikeres megvalósítása a szülők sikere is. Egy kicsit pedagógussá válva segítették gyermekeiket a tanulásban, áldozatos munkájukkal hozzájárultak a sikerhez. A rendszeres kapcsolattartás a tanárokkal, az egymás közötti információ csere lehetőséget teremtett arra, hogy sokkal többet tudjanak meg gyerekeikről, tanulmányi eredményeikről, személyiségükről, mint távoktatás nélkül.

Köszöntöm a szülőket is pedagógus nap alkalmából.

Hegedűs Ágota
alpolgármester