|
||||||||||||
ESEMÉNYNAPTÁRMai mozi műsor
|
Hír, program, kommentCigányzene Cegléden2020.05.18. 09:28 Rovat: Kultúra
Mint szerte az országban, Cegléden is a XIX. században a vendéglők döntő többségében cigányzenészek muzsikáltak. A korabeli visszaemlékezésekből tudhatjuk, hogy az 1848/49-es szabadságharc vezéralakja, Kossuth Lajos itt mondta el az első toborzóbeszédét és őt a vasútállomáson cigánybanda fogadta. Országos, de nemegyszer világhírű nép-, illetve komolyzenésszé váltak szép számmal a helybéli Farkas, a Völgyi, a Zsákai és a Zsiga dinasztiák tagjai. A Zsiga família két tagjával idős és ifjú Gulyás Jenővel beszélgettünk a cigányzenével összefonódó életükről.
Nyolc testvérem közül én vagyok a második, s az öt fiúból hárman muzsikusok lettünk. Főiskolára vágytam, ám az élet úgy hozta, hogy 16 évesen zenésszé lettem. Miskolcon jártam zeneiskolába, ahol cimbalmozni tanultam, s édesapám meg még néhány cimbalmos is segített a felkészülésben. Budapesten elvégeztem a zenész gimnáziumot s OSZK (Országos Szórakoztatózenei Központ) vizsgát tettem, ami elengedhetetlen volt ahhoz, hogy fellépjek.
Akkoriban jó világ járt az előadói művészi engedéllyel rendelkezőkre, mer biztos munkahelyre közvetítették őket ki. Én Ceglédre kerülte s a Kabak vendéglőben kaptam állást 1972-ben. Sok volt a vendég, akiket csábítottak az ízletes egytálételek az udvari tekepálya, a biliárdasztal és a jó cigányzene. Néhai Lakatos Tibor prímással dolgoztunk együtt. Abban az időben több mint fél tucat helyen szólt a vendégeknek esténként a muzsika a városban. Az egyik legjobb étteremben, a Magyarban a világot járt Zsiga Pista prímás - akinek az apja is jeles ceglédi prímás volt - és hattagú zenekara húzta minden este. Ő a nagyhírű Tüzes Rajkózenekarral bejárta a Földkerekséget. Számtalan híres embernek, de még királyoknak és államfőknek is muzsikált s szívesen hallgatta őket az akkori Magyarország első embere Kádár János is. A sok utazás után hazahúzta a szíve Ceglédre. Beleszerettem az egyik lányába Györgyibe, akit hamarosan feleségül vettem.
Szolnokon a Béke étteremben már nagyzenekarral játszottam s a katonaság után több mint tíz évig végig egész Európán át szórakoztattuk magyar cigányzenével az embereket. Majd hazajöttem Ceglédre a családomhoz és a Földműves szövetkezeti étterembe kerültem, ahol szinte minden hét végén száz fő körüli néppel nagy lakodalmak voltak. Megszámlálhatatlan mennyiségű magyarnóta, operett és világsláger volta repertoárunkban s minden vendégnek a kedvében tudtunk járni. Nyári szezonban sokszor a Balatonon játszottam. A városban hosszú évekig olyan cigánybált szerveztünk, ahová az ország minden tájáról tódultak a muzsikus cigányok. A rendszerváltás után azonban sajnos sorra megszűntek a cigányzenés szórakozóhelyek Cegléden, de sokfelé az országban is.
Ifjú Gulyás Jenő mindkét ágról zenészcsaládba született 1977-ben Cegléden. Őt is, mint a legtöbb hozzá hasonló családból való fiút prímásnak nevelték. Még javában gimnáziumba és zenét tanulni járt, amikor 15 esztendősen már édesapja zenekarában egy egész szezont végigjátszott a Balaton partján, mint tanuló prímás. A későbbiekről így mesélt:
Az egyik nap a bőgős váratlanul otthagyta a zenekart, pedig este fel kellett lépni. Viccből megfogtam a hangszert, amin még soha nem tanultam játszani és a beugrás annyira sikerült, hogy a hangszer változatlanul a kezemben maradt. Amikor a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenei Gimnáziumban a tanárom meghallotta a játékomat, fényes jövőt jósolt nekem. Többen is javasolták, hogy térjek át a klasszikus pályára. Így is lett s aktívan, nemegyszer napi hét-nyolc órát gyakoroltam a klasszikus zenét. Sajnos az első nemzetközi megméretésem az utolsó pillanatban elmaradt s az engem menedzselni szándékozó tanárom külföldre szerződött. Ám én nem adtam fel s hamarosan a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar tagja lettem, később átmentem a szolnoki szimfonikusokhoz dolgozni. Azóta több szimfonikus zenekarban megfordultam, de hű maradtam és maradok is a cigányzenéhez. Nagy élmény volt számomra, hogy néhány éve a Ceglédi Kossuth Múzeum egyik rendezvényén Zsiga Pista nagyapánk kinagyított fényképe alatt játszhattam a most is világot járó hegedűs unokabátyámmal egy zenekarban.
Amennyiben megvalósul Cegléden a volt Tiszti Klub helyén az új közösségi ház, biztos, hogy szívesen járunk oda olykor, olykor zenész famíliám tagjaival ápolni a magyar cigányzene szép hagyományait. Ahol remélem, hogy a két éve remekül csellózó, most tízesztendős kislányommal, Emmával és édesapámmal együtt is felléphetünk, mert hála Istennek nálunk már az ötödik generációban él tovább töretlenül a zene szeretete.
Kőhalmi Dezső
Még nincsenek hozzászólások Új hozzászólás:Kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon a hozzászóláshoz!
|
Aktuális programok
2024.04.23.
2024.04.24.
2024.04.25.
2024.04.26.
2024.04.27.
2024.04.30.
2024.05.02.
2024.05.03.
2024.05.04.
2024.05.05.
2024.05.09.
2024.05.10.
2024.05.11.
2024.05.12.
2024.05.14.
2024.05.29.
2024.07.19.
2024.08.31.
ÜgyintézésHázhoz menő szelektív
|
||||||||||
A lap 0.268 másodperc alatt készült el. |
Copyright 2024 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo | ÍRJON NEKÜNK! | IMPRESSZUM | Akadálymentesítési nyilatkozat
A látogatók száma 2015.05.04-től: 29006255 | Ebben a hónapban: 349454 | Ma: 13240 | jelenleg: 7 | Statisztika |