Hír, program, komment

A városunkban hatalmas kultusza van a kormányzónak, szinte minden közintézmény róla van elnevezve. Emellett egyedülálló, hogy fiáról, Ferencről is utca van elnevezve. A szobrot Kossuth születésének századik évfordulóján, 1902. szeptember 18-án adták át, s Horvay János volt az alkotója. A főalak 2,70 m, a mellékalakok 2,10 méter magasak, tehát életnagyságnál alig nagyobbak. A mellékalak idős apjától búcsúzón honvéd. Alakját valódi ceglédiről mintázta Horvay, a bácsit a ceglédiek csak Lédeci bácsinak ismerték.

Horvay János szobrászművészről tudni kell, hogy 1874-ben született, és 1944-ben Bécsben hunyt el. Olaszországban és Amerikában tanult. Összesen 20 köztéri szobrot készített Kossuth Lajosról. Lyka Károly művészettörténész Horvayt a "Kossuth-szobrok specialistájának" nevezte. Horvay János élvezte Kossuth Ferenc barátságát. A szobrokat 1902-1908 között készítette. A ceglédi szobor felavatása után 1902-ben következett Kiskunlacháza, Nagyatád, Rakamaz, Soltvadkert, Hajdúnánás, Békéscsaba, Karcag és Pécs. Itt láthatóak Horvay János Kossuth szobrai.

A ceglédi Kossuth-szobor az első művének számított, s 1901-ben készült el. Oly sikeresnek bizonyult, hogy ennek a mintájára kérték fel a New York-i magyarok, hogy készítse el a ceglédi szobor másolatát. A szobor felállítását Barkó D. Géza az Amerikai Népszava szerkesztő-kiadója szorgalmazta 1927-ben, s gyűjtötte a közpénzeket, adományokat. A talapzaton álló Kossuth Washington csatakardját tartja, melynek másolatát bostoni tartózkodása során ajándékozták a politikusnak. A szobor talapzatánál egy fiatal magyar katona kezet nyújt egy idősödő parasztnak, szimbolikusan jelezve, hogy kiemeli a szolgaságból. A fiatal katona az új, forradalom utáni, míg az öreg a régi, forradalmat megelőző Magyarországot jelképezi. A honvéd zászlaján a felirat: Velünk a szent szabadság istene. A talapzat hátsó részén elhelyezett tábla felirata: Kossuth Emlékmű Bizott­ság, Barkó D. Géza, elnök. 1928. március 15. A talapzat elején pedig a következő felirat olvasható: Kossuth Lajosnak, a szabadság hősének emlékére állították a szabadságszerető magyar származású amerikaiak. 1928. március 15-én volt az avatás (azóta is ez a hely a kinti magyarok ünnepi megemlékezési helyszíne) s a magyarok által hozott földet az amerikaival összekeverve egy urnában, a talapzatban helyezték el. Az avatáson közel 25 ezer ember volt jelen, s 24 ágyúlövés kíséretében leplezte le a szobor csoportot Barkó D.Géza.

Térjünk vissza, a Kossuth - toborzó körút második állomása Nagykőrös volt. Nagykőrösön a Kossuth szobrot 1900. szeptember 30-án avatták fel. A szobor egy 48-as évekből levő fénykép alapján készült. Kossuth díszmagyarban, szónoki állásban van ábrázolva. Tóth András debreceni szobrász alkotása, s közpénzből, adakozásból készült. Az avatás után "természetesen" megindult, vagy kiújult a versengés Cegléd és Nagykőrös között, összehasonlítgatták a két szobrot. Ami szembetűnő volt, az a lábbelik különbsége. Cegléden csizmában van Kossuth ábrázolva, Nagykőrösön pedig cipőben. Erre a nagykőrösiek kitalálták, hogy biztosan az előző napon, Cegléden ellophatták a csizmáját, azért van Nagykőrösön cipőben (Megjegyezni kívánom, hogy New Yorkban is cipőben van ábrázolva).

A Kossuth szobrok történetét tovább fűzve, a következő állomás Kecskemét. A város elöljárói az egykori városháza előtt fogadták a kormányzót, majd a vásártérre vonultak ki, ahol ekkor vásár volt. Ezért volt a későbbi vita, hogy hol helyezzék el a szobrot. 1903-ban Kada Elek polgármester felkérte a híres Fadrusz János szobrászművészt, hogy készítse el a Kossuth emlékművet. Elfogadta, elvállalta a művész, de pár napra rá elhunyt. A szobor 1904-ben lett kész, s Telcs Edes Tőry Emil alkotása. Olyan feltételt kaptak a felkéréskor, hogy legalább akkorának kell lennie a szobornak, mint a szegedinek. Telcs Ede bécsi mestereknél tanult, s valami újat szeretett volna létrehozni, a "hírős városhoz" méltót. Az avatásra 1906. július 1-én került sor, 12 ágyúlövés kíséretében. Begördült a különvonat, s 2000 fehér ruhás lány sorfala között vonultak be a meghívott vendégek. A kecskeméti elöljárók díszegyenruhában várták a felvonulókat. A szobor érdekessége, hogy a mellékalakja egy akt férfialak, elszánt tekintettel, dacosan ül, s kiegyenesített kaszát tart a kezében, parasztembert ábrázol.

De menjünk tovább Szegedre. Előzmény: Ádámfy József feltérképezte a világ összes Kossuth szobrát. A szobor gyűjtésének az élére a Szegedi Napló állt, s Róna Józsefet kérték fel, hogy készítse el a szoborcsoportot. Feltétel itt is volt, a talapzaton szerepelnie kellett Kossuth szavainak, amit a toborzó útján a szegedieknek mondott: "Szegednek népe, Nemzetem Büszkesége". Amikor elkészült a mű, javítani kellett a mellékalakon. Nem volt elég magyaros, ezért a parasztember arcára Kossuth-szakállt kellett mintázni s a kaszát is ki kellett egyenesíteni. Az avatásra 1902. szeptember 19-én került sor, az előző ünnepségek ceremóniája szerint. Rónai egyébként ezt a szoborcsoportot tartotta a fő művének. Kossuthot a szónoklás pillanatában ábrázolta, megmerevítve azt a pillanatot, mikor a szegediekhez intézett szavait elkezdi mondani: "Szegednek népe…"A talapzaton látható a Kossuth szakállas, harcsabajuszos parasztgazda, vállán a kiegyenesített kasza. Kalapját levéve hozzásimul kisgyermeke, szemben velük ünnepi öltözetű pórlány, aki koszorút fon a "halhatatlannak". A szobor a Klauzál téren áll, s minden nézetből a látvány élvezhető.

Ha végignézzük ezeket az alkotásokat, ha Cegléden a Szabadság téren sétálunk, vagy netalán New Yorkban vagyunk, vessünk egy pillantást a "halhatatlanra", Kossuth Lajosra, és emlékezzünk.

Füle Magda