Hír, program, komment

Fel-feltekintve a Csengettyűs temetőben járva, az ember tekintete egy nagy kőkeresztre szegeződik. Az már a távolból is jól kivehető, hogy - nem olyan régóta - más is kitűnik a kereszt tövében. A temetőbe ugyanis egy lélekharang került.

A teljesség igénye nélkül pár szó a harangról, a Magyar Katolikus Lexikon szerint: általában a templom legkisebb harangja, melyet önmagában haldoklás, illetve halálesetnek, egy lélek e világból való távozásának hírüladására használtak. A harang több funkcióval is bír a lexikonban olvasottak alapján. Hívja a híveket a haldokló mellé, hogy imáikkal kísérjék el élete legsúlyosabb perceiben (lélekváltság). Tudatja a halál beálltát a hívő közösséggel, s a megszólaltatás módja azt is kifejezte, hogy férfi v. nő-e a halott. Este az Úrangyala imádság után a halottakért való imára hívja a hívőket. S végezetül a lélekajánlás és a haldoklókról való gondoskodás fontos eszköze volt, főként kisebb városi közösségben és falun. Az élet modernizálása, a kórházi halál gyakorisága a lélekharang jelentőségét háttérbe szorította. Fontos megjegyezni: a lélekharang nem tévesztendő össze a temetés alatti kiharangozással.

Hornyák Imre 2016. októberében ajándékozta a lélekharangot a Római Katolikus Plébániának. "A Ceglédre készített lélekharang egy kisméretű harang, mely 22% ón és 78% vörösréz ötvözete, valamint 56 kilogramm. Gyakorlatilag azt a célt szolgálja, hogy az utolsó útjára elkísérje az elhunytat. Amikor a ravatalozó előtt elhangzik a búcsúbeszéd és a koporsót (vagy az urnát) felveszik, akkor megszólal a lélekharang és addig szól, amíg oda nem érnek a sírhoz. Amikor odaértek a sírhoz, akkor van még egy beszéd, és újból megszólal, amikor leengedik a koporsót a gödörbe." - tájékoztat a Csengettyűs temetőben levő lélekharang kezdeményezője. Mint mondja: az október végén elkészült harang Mindenszentek napi felszentelését követően elsőként megboldogult Giba István temetésén töltötte be funkcióját - ezt egyébként rengeteg ember meg is figyelhette aznap.

Mégis érdekelt, honnan érez késztetést valaki, hogy önerőből, saját idejét nem sajnálva nekilásson egy egyébként igen hosszú folyamatnak, és lélekharangot készíttessen. Hornyák úr készségesen mesél: "Édesapám a Nyírségből származik egy Hodász nevű kisközségből. Ott minden egyes temetőben van ilyen lélekharang. Érdekes módon itt - amennyire tudom - a környéken csak Ceglédbercelen van. Aztán sokszor hallottam a rádióban, hogy egy Gombos Miklós nevű ember itt-ott öntött harangot és egyszer gondoltam magamban, felveszem vele a kapcsolatot. Ez augusztus elején volt. Nagyon türelmes és segítőkész ember, aki sok mindenben támogatott." - fogalmazott Hornyák Imre.

Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő mester, magyarországi harangöntő család tagja - olvasható a honlapján. Hagyományos harangok, harangjátékok, különleges harangtartó és elektromosítható lengőszerkezetek készítésével, helyszíni szerelésével foglalkozik. Számos harangot készített hazai területre, valamint külföldre: Oroszországba, Ukrajnába, Romániába. Kamerunba, a Mánusz szigetekre, Izraelbe, Ausztriába, Németországba, Olaszországba (Vatikán), Tanzániába, Ausztráliába és Szlovákiába. Az 1992-es világkiállításra Sevillában, a Makovecz Imre építőművész által tervezett magyar pavilonba is ő készítette a 14 harangból álló, kibővített oktáv hangterjedelmű bronz harangjátékot.

A harang végül - a rajta levő feliraton is szereplő - bátya születésnapján, október 25-én készült el. A november elsejei felszentelést pedig nagy érdeklődés követte, tapasztalta ezt az ötletgazda is. Hozzáteszi: a harang lábazatának elkészítéséhez egy Erdélyből ideszármazott ácsot talált, aki, mint mondja nagyon különleges munkát végzett.

Mennyire hiánypótló dolog ez? Kérdezem tovább Hornyák Imrét. "Nagyon is az. Volt itt tudniillik egy kis harang valamikor Cegléden. A Hold utca és a Csengettyűs utca sarkán levő különálló egyemeletes ház helyén - amit valamikor Bartus Szilárd gyárigazgató vett meg - volt a Csengettyűs iskola. Ez az intézmény az akkori Mészáros iskolának volt a tagiskolája. A sorházak ahol most vannak, ott valamikor pedig disznópiac volt. Tehát ahogy a Mária utcán jöttünk, egy széles fémkapu keresztezte az utat, azzal volt lezárva a piac. Amikor halottat vittek, kinyitották és át lehetett menni a disznópiacon, ami ahhoz az emelkedőhöz vezetett, ahol egykor volt egy lélekharang. Az idősebbek emlékezhetnek rá hogy volt ilyen. A kérdés csak az: hova lett?"

Mint mondja, talán azért kerülhetett el, mert megszűnt a tagiskola és ment a harang is. Ám volt még egy helyen a városban. "Volt még egy ilyen kis iskola a Kálvária temetővel szemben. Az magánház volt eredetileg és ezt hívták a Széchenyi úti kápolnának. Hosszan hátranyúló házról beszélünk, melynek az utcai frontján osztályterem volt, a belső fele pedig a kiskápolna. Amikor vasárnap volt vagy nagyobb ünnep, kinyitották a nagy ajtót egybe a tanteremmel és ott is volt egy lélekharang akkoriban. Ez az épület azóta megszűnt, illetve annak a helyén lett a mostani kápolna. Ugyan ott is van még harang, de az csak arra vonatkozik, ha a Kálváriába temetnek valakit, akkor tudják megszólaltatni." - mondja, majd hozzáteszi: az utolsó útra kísérésnek a Nyírségben nagy hagyománya van. Oda még az idős asszonyok is gyalog mentek mindig.

Szokolai Attila