Hír, program, komment

A Cegléd Füstöse című könyv Tasnádi Tamás és Károly Tamás közös alkotása. Az élet úgy hozta, hogy a vasútvonal megnyitásának 100. évfordulója előtt megismerkedtek egymással. ,,Akkor ismerkedtem meg a szerzővel, Tasnádi Tamással is. Kiderült, hogy ő lelkes kutatója a vasútnak, illetve a volt vasutaknak." - fogalmazott Károly Tamás. A szerző, Tasnádi Tamás, aki egyébként vasutas, már gyerekkora óta érdeklődik a vasút története iránt. Iskolás éveit végigkísérte a Ceglédet átszelő mozdony.

,,Ez a csemői vasút, melyet csemői kisvasútnak nevezték sokan itt Cegléden. A vasút ismerői, vasutasok, vagy akik azt hiszik, hogy ismerik a vasutat, azok biztos felhördülnek, hogy ez nem kisvasút, hanem nagyvasút. Igazuk is van, hiszen ez egy szaknyelven mondva, normál nemzeti vasút, amelyik átszelte az egész várost. Elment a Városháza alatt, a Katolikus Plébániatemplom mellett egyszóval a városközpontját szelte keresztül." - mondta el Tasnádi Tamás.

Annak idején ez a vonat a Városháza és a Szent Kereszt Plébániatemplom mellett járt napi rendszerességgel. ,,Ez nem volt jellemző a vasútépítésre Magyarországon. Igazi kisvasutak sok helyen keresztezték a várost, többek között itt Cegléden is, de olyan, hogy egy rendes nagyvasút menjen át a városon az nagyon ritka volt. Nekünk volt egy ilyen vasutunk." - tette hozzá a szerző.

A vasútvonalat nem ceglédiek hozták létre. Elsősorban a Csemőben élő jómódú birtokosok miatt kezdték meg az építését. ,,Darányi Ferenc volt az, aki először írt erről egy újságban és a cikk alapján bontakozott ki ez a mozgalom, ami végül a vasút megépítéséhez vezetett. Darányi Ferenc kecskeméti lakos volt és furcsa módon nem az ügyvédi, vagy a politikai munkája miatt maradt fent a neve, hanem elsősorban a szőlőnemesítés terén kifejtett tevékenysége miatt."

Maga a könyv egy igazi időutazást rejt magában, hiszen az építkezés kezdetétől a vasútvonal eltűnéséig bemutatja a történetet.

Forrás: ctv.hu

Fotó: Kisfaludi