ENGLISH DEUTSCH
Ma 2017. december 12. kedd, Gabriella napja van. - Holnap Luca napja lesz. Az időjárás most: 11 °Cközepesen felhősközepesen felhős

ESEMÉNYNAPTÁR

Ke Sz Cs Sz Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Mai mozi műsor

15:15 Patkós Irma terem
Coco

Jegyfoglalás »

 
15:15 Huszárik Zoltán terem
A nőkért

Jegyfoglalás »

 
17:15 Huszárik Zoltán terem
Volt egyszer egy Németország

Jegyfoglalás »

 
17:30 Patkós Irma terem
A Viszkis

Jegyfoglalás »

 
19:30 Huszárik Zoltán terem
Az óriáskerék

Jegyfoglalás »

 
19:45 Patkós Irma terem
Az Igazság Ligája

Jegyfoglalás »

 
További előadások »

www.cegledkartya.hu

www.cegledkartya.hu

www.cegledfurdo.hu

www.cegleditermal.hu

www.varvag.hu

www.varvag.hu

www.cvf.hu

www.cvf.hu

www.ctv.hu

www.ctv.hu

cegledisportcentrum.hu

www.cegledisportcentrum.hu

www.okoviz.hu

www.okoviz.hu

ÉRTÉKTÁR » Természeti környezet


(Helyi Értéktár)

GERJE-PATAK

GERJE-PATAK

A Gerje-patak Dél-Pest megye élő vízfolyása. Pilistől Tószegig, mellékágaival együtt mintegy 60 km hosszú, sajátos ökológiai adottságokkal és élővilággal. A Gerje-patak Pilis községnél ered és Kőröstetétlen határában egyesül a Perje-patakkal. Onnan a Gerje-Perje Főcsatorna Tószegnél ömlik a Tiszába. A Gerje forrásvidéke lápi tőzeges területen van és az igen ritka síkvidéki források egyike. A Pilisnél eredő részét a középkorban Csíkos-pataknak nevezték, valószínűleg a benne élő csíkhalakról kapta a nevét. Több tavat rekesztettek le belőle, melyek részben halastavak, részben vízimalmok víztározói voltak. Gerjének korábban Cegléd egyik részét hívták, ahol a Gerjefő nevű tóról malomárkot nyitottak a város felé. Ezt az árkot hívták Gerje-ároknak és innen terjedt el a név az új árkok ásása után az egész vízrendszerre.

 

A Gerje-patak mai formájában a 19. század végén alakult ki, az 1853-ban létrehozott Gerje-Perje Vízszabályozó Társulat tevékenységének hatására. A ma látható meder a korábbi mocsaras területek és a malomárok összekötésével alakult ki.

 

A Gerje-perje vízgyűjtő területe

A Gerje-perje vízgyűjtő területe

A Gerje-patak medre változatos képet mutat, tőzeges, homokpados, feketeföldi részek váltják egymást. A növény- és állatvilág együtt változik a meder talajával. Jellegzetes növényfajai közé tartozik: angolperje, apró békalencse, csillárka moszat, fehér fűz, fekete bodza, fekete nadálytő, homoki cickafark, kékperje, magyar csenkesz, mocsári gólyahír, őszi kikerics, réti sár, sziki káka, szöszös bükköny.

Fontosabb állatfajok között említhetjük: ásóbéka, compó, csuka, fecskefarkú lepke, fürge gyík, kis csíbor, közönséges óriáscsíbor, lesőharcsa, mocsári teknős, pannoncsiga, szárcsa, tőkéscsiga, vörös vércse.

 

Surányi Dezső: A CEGLÉDI ÉDEN KÉPEI

Surányi Dezső:
A CEGLÉDI ÉDEN KÉPEI

A Gerje vízszint ingadozása igen nagy, részben a csapadékviszonyok, részben a visszatartott és felhasznált vízmennyiség következtében. Voltak olyan évek, mikor a patak kiszáradt (1943, 1986, 1992) de 1963-ban súlyos árvizet okozott. A jeges ár elöntötte a környékbeli szántóföldeket, utakat, házakat is veszélyeztetett. A hömpölygő hullámok több száz tanyát körülfogtak. A helyenként másfél-kétméteres víz házakat, gazdasági épületeket árasztott el. A város számos lakosa küzdött az árvízzel.

 

A lassan folyó Gerje-patak körül sokszínű élővilág alakult ki, többek között említhetjük az egyedülálló, Európa hírű pókbangó-állományt, mely Cegléd egyik jellegzetes virága. Az itt létrejött flóra és fauna változatos tájaival, természeti értékeivel gazdagítja a települést, vonzza a turistákat, megőrzése kötelességünk az utókor számára.

(Helyi Értéktár - Pest Megyei Értéktár)

PÓKBANGÓ

Pókbangó (Ophrys sphegodes)

A Ceglédi-rét 17.4 HA területe beékelődik Cegléd északnyugati városrészébe. Régi nevét - Csíkos-szél - a Gerjében élő csíkhalakról kapta. A terület kutatása a 80-as években kezdődött. 1990 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, mely pókbangó állományáról vált híressé. A védetté nyilvánításnak köszönhetően talajmelioráció és a gyepek feltörése megszűnt.

A terület számos hazai orchideafaj számára biztosít kedvező életfeltételeket. A közelben folyó Gerje-patak ma már nem tudja elönteni a rétet, így a növényzet állapotát jelentősen befolyásolja a csapadékmennyiség, mely éves szinten 550 mm. A kevés csapadékot a gyep alatt található mocsári mészkőpad ugyanakkor visszatartja, és ennek köszönhetően tavasszal a terület mélyebb fekvésű részei vízzel borítottak és csak nyárra száradnak ki teljesen.

A ceglédi-rét egyenetlen felszínén változatos, mozaikos vegetáció alakult ki. Aránylag kis kiterjedése és városhoz való közelsége ellenére értékes, védett növényfajokat, valamint természetközeli társulásfoltokat őrzött meg.

 

Surányi Dezső: ÉDEN

Surányi Dezső: ÉDEN

Az orchideafélék családjába tartozó ceglédi pókbangók átlagosan 15 cm magasak. Egy virágzatból általában 3-5 virág fejlődik ki, de ennek is szembetűnő az évjárati ingadozása, akárcsak a növénymagasságnak vagy a virágzási időpontnak. Többnyire 10-13 mm hosszú toktermések alakulnak ki.

Levelei hosszúkás-lándzsásak, fényes világoszöld felületűek. Vörösesbarna alapszínű, szőrzetszerű képlettel borított és tarka rajzolatú virágaik bizonyos távolságról nézve ülő rovarra emlékeztetnek. A domború, erősen hátrahajló élű és ennek köszönhetően egy pók potrohra emlékeztető mézajkán legtöbbször egy H vagy X-re emlékeztető világos folt látható.

A pókbangó április legvégén - május elején virágzik. A virágzási időpontjuk előrejelzésére a korán virágzó és érzékeny gyümölcsfaj, a kajszibarack fajtáját választották, a Gönczi Magyar kajszi után 21 nappal várható a fővirágzása.

 

A pókbangó három gyepmozaikban virágzik Cegléden. A legnagyobb a Csíkos-szélen található, szomszédságában egy utca viseli a nevét. A ritka orchideafaj bármilyen károsítása súlyos vétség, eszmei értéke 100.000 Ft. Az első virágzó egyedet 1976-ben találták meg. Európa legerősebb pókbangó-állománya található itt, az utóbbi években kisebb hullámzással ugyan, de a tövek száma növekszik.  Mára az 5000 példányt is elérte.

Számos veszély fenyegeti az itt lévő pókbangó-állományt: a virágzási időben történő legeltetés, a keskenylevelű ezüstfa fokozódó térnyerése, a szemétlerakás, gyep égetése, műtrágya és növényvédőszer alkalmazása, kaszálás, járműforgalom, cross-motorozás, rekultiváció a Csíkos-szél környékén, vízrendezés. De a virágzási időszakban történő fokozott ellenőrzéssel, természetvédelmi intézkedésekkel megvédhető hazánk legértékesebb orchideás területe. A pókbangó Cegléd egyik legbecsesebb florisztikai értéke, a város jelképes virága, mely országos és Európa hírű is.

(Helyi Értéktár)

A ceglédi Rákóczi úti ostorfasor

A ceglédi Rákóczi úti ostorfasor

A mintegy 400 db ostorfacsemetét 1910 körül telepítették Gubody Ferenc hivatali ideje alatt. Az akkor még kis, csenevész fák nem mutattak túl jól a korabeli képeslapokon, eleinte a lakosságnak sem tetszett, hiszen nem is fejlődtek egyformán. A következő évben azonban kicserélték a hitványabb fákat, majd az évek során kifejlődött, megerősödött fasornak köszönhetően a Rákóczi út Cegléd egyik legszebb utcájává vált.

 

A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) hazája Észak-Amerika, Európába a 18. században került. 20-25 méter magasra is megnő, boltozatos koronájú fa, amelynek gyökere mélyen a földben van. Jellemző tulajdonságai közé tartozik, hogy jól tűri a szárazságot, a szennyezett levegőt, a sózást, megél az aszfalton, a szennyvízből is kinyeri azt a vízmennyiséget, amire szüksége van. Lombkoronája megköti a szennyeződést, majd az eső lemossa azt. Ideális városi fafaj, gyönyörű lombkoronája hűvöset, árnyékot ad a nyári melegben, valamint a páratartalmat is növeli, télen pedig termése táplálékul szolgál a madaraknak és a kisemlősöknek.

 

A ceglédi Rákóczi úti ostorfasor

A ceglédi Rákóczi úti ostorfasor

A fák teljes kifejlődésüket 60 éves korukban érik el, az elöregedés kezdete 110-120 évre tehető. A Rákóczi úti ostorfasor már elöregedésnek indult, ifjítása, visszametszése szükségessé vált ahhoz, hogy ne legyenek veszélyesek elkorhadt ágai, és újra visszanyerje régi formáját. Több szakmai konferencia volt az elmúlt években, amelyek témája a Rákóczi úti ostorfasor sorsa volt. Az itt született döntések alapján kezdték el 2014-ben a fasor visszametszését, ifjítását. Az elkorhadttá vált fákat visszavágták, a frissítés után újra kihajtottak az ágai, és ma már újra egészségesek és szépek a fák.

 

A ceglédi Rákóczi úti ostorfasor

A ceglédi Rákóczi úti ostorfasor

A több mint 100 éves ostorfasor az idők folyamán Cegléd jelképévé vált. A Rákóczi út a Szabadság tér és a vasútállomás között húzódik 1500 méteren, ezen ez útszakaszon mindkét oldalon végig telepített fasor "tetszetős alagútformát" vett fel, köszönhetően annak, hogy a lombos fakoronák összefonódtak. A telepített csemetékből mára kb. 330-350 egyed maradt. Terebélyes ágai közt madarak fészkelnek. Az épített környezetnek is védelmet nyújt szél és viharos időjárás esetén.

Számos kedvező tulajdonsága: kiváló alkalmazkodóképessége a kedvezőtlen ökológiai körülményekhez, a klíma javítása folyamatos oxigénkibocsátásával és páraképzése a városok kedvelt fájává tette.

 

1982-ben Cegléd Város Tanácsa védetté nyilvánította, majd 1985-ben a Pest Megyei Tanács megyei védelemmel látta el, mint természeti értéket.

KÖZÉRDEKŰ ADATOK

ITT SZÁMÍTHAT MA
SEBESSÉGMÉRÉSRE

Traffipax

Házhoz menő szelektív
HULLADÉKGYŰJTÉS
SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

CEGLÉD AZ ÉN VÁROSOM

FOTÓPÁLYÁZAT

Kattints
ide
és
SZAVAZZ!

KÖRNYEZETSZÉPÍTÉS

CEGLÉD VÁROS
2017. ÉVI
KÖRNYEZETSZÉPÍTÉSI
ÉS
KÖRNYEZETVÉDELMI
PROGRAMJA

Képtárak

Képtárak

Panoráma képek

  • PANORÁMAKÉPEK

Turistatérkép

Túristatérkép

Térségi Adattár

www.kossuthtoborzo.hu

www.kossuthtoborzo.hu

www.laskafesztival.hu

www.laskafesztival.hu

Pest Megyei Békéltető testület

Pest Megyei Békéltető testület

Projektek

www.cegledkozvilagitas.hu
Bölcsőde bővítés 2014
www.varkonyikompetencia.cegled.hu
www.cegledcsatorna3.hu
www.csatorna.cegled.hu
A lap 0.035 másodperc alatt készült el. | Copyright 2017 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo | ÍRJON NEKÜNK! | IMPRESSZUM
A látogatók száma 2015.05.04-től: 5777817 | Ebben a hónapban: 78382 | Ma: 270 | jelenleg: 7 | Statisztika