Hírek

Elérhetőségek

Díszpolgárok

Cegléd Város Önkormányzata évente 1 személy részére a város polgármesterének, a Képviselő-testület tagjainak és bizottságainak megfelelően indokolt május 30-ig benyújtott javaslata szerint díszpolgári címet adományozhat a Cegléd Város Önkormányzatának „a díszpolgári cím adományozásáról” szóló 3/1993. (I. 29.) számú rendelete alapján.


Eddigi díjazottak

2023.

Apáti-Tóth Sándor fotóművész

Apáti-Tóth Sándor 1948-ban született Cegléden, és mai is itt él. Apai példát követve igen fiatalon, hatéves korában kezdett el fotografálni. Tizenéves korában érte el első sikereit, húszéves sem volt, mikorra hazai kiállításokon kívül világvárosokban, többek között London, Párizs, Tokió, Brüsszel kiállítótermeiben kerültek falra képei.

Húszéves korától szabadúszó fotográfus, számos prospektust, plakátot, könyvborítót, terjedelmes néprajzi sorozatot készített, mintegy tízezer felvétele jelent meg nyomtatásban. A Pest Megyei Hírlap tudósítójaként, valamint a ceglédi Kossuth Múzeum munkatársaként Cegléd történetének évtizedeken át képi krónikása. Mára eltűnt épületek, utcarészek, üzemek, kulturális és politikai események kizárólag képei alapján idézhetők fel, ismertethetők meg kortársainkkal. Mintegy húszezer negatívja őrzi Cegléd múltját. Több ceglédi képeskönyv anyagát válogatták munkáiból.

A rendszerváltozáskor megalakuló önkormányzat a Cegléd Városi Televízió vezetőjének nevezte ki, munkatársaival főszerkesztőként rakta le az új tájékoztatási rendszer alapjait, és vezette 1995-ig az intézményt. Ezt követően nyomdát alapított, fontos feladatának tekintette a szellemi értékek megőrzését. Több tucat ceglédi vonatkozású könyv, kiadvány megjelenése kötődik munkásságához. A helyi művészeti életben a nagy múltú Ceglédi Fotóklub művészeti vezetője, a Ceglédi Alkotók Egyesülete képzőművészeti szekciójának pedig vezetője volt közel egy évtizeden át.

Művészi tevékenysége a kortárs magyar fotográfia megkerülhetetlen része. Felvételekor a legfiatalabb tagja volt a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Egyik alapítója a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnökségi tagja is volt, a magyar Művészeti Akadémia Köztestületi tagja. Pest megye Múzeumaiért Plakett birtokosa, Székely Aladár-díjas, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetettje.

Művészfotóit közel kilencven önálló kiállításon mutatták be hazai és határon túli kiállítótermekben, többek között Helsinkiben, Prágában, Nagyváradon, Révkomáromban, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Szabadkán. Legjelentősebb a Magyar Nemzeti Galériában 2018-ban, hatvanadik születésnapján megnyitott tárlata volt, melyen közel kétszáz képét állították ki. Ceglédi művészt, sem festőt, sem szobrászt, sem fotóművészt ilyen megtiszteltetés nem ért. A Visegrádi Négyek jubileumi 10. Fotóhetén, Léván 2017-ben önálló kiállítással képviselte Magyarországot. Képeit nagy múltú múzeumok őrzik: Magyar Nemzeti Galéria - Budapest, Magyar Fotográfiai Múzeum - Kecskemét, Duna Menti Múzeum - Révkomárom, Kossuth Múzeum – Cegléd, Déri Múzeum – Debrecen. Művészi fotográfiáiból tizenkét önálló könyv, kiadvány készült. Jelenleg is intenzíven dolgozik egyedi hangvételű új kiállítási anyagain.

Cegléd Város Önkormányzata a legmagasabb rangú helyi kitüntetéssel köszöni most meg Apáti-Tóth Sándornak nagyszerű munkásságát, amikor Cegléd Város Díszpolgáraként köszönti őt!

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében!

2022.

Magyar László a Kürti Béla Városi Sportgyűjtemény vezetője

Magyar László 1943-ban született Cegléden. Iskoláit a városban végezve, a város sportéletének szervezésébe már középiskolásként bekapcsolódott.

Ifjúsági korú sportolóként az atlétikának kötelezte el magát. Eredményes pályafutása során – dobóatlétaként – megyei ifjúsági bajnok, felnőttként pedig az országos mezőny tagja volt.

Felnőttként, sportolói pályafutása mellett, sportszervezőként is tevékenykedett. Újságírással kezdte, majd 1974-ben a Járási és Városi Sportfelügyelőség vezetője lett.

A Ceglédi Vasutas Sportegyesületnek 15 évig volt az elnöke, majd a BVSC elnökhelyetteseként a magyar sportélet irányításával foglalkozott, miközben elvégezte a Testnevelési Főiskola menedzser szakát.

Jelentős szerepet vállalt az élsport segítésében és a tömegsport népszerűsítésében. A Magyar Olimpiai Akadémia múzeumi albizottságának tagja. Évente több ezer fiatallal ismerteti meg az olimpizmus eszméjét.

A Sporttörténeti Bizottság élén 2005-től Magyar László vezeti az országban is egyedülálló „Kürti Béla Városi Sportgyűjteményt”. Sok időt szentel a város sportmúltjának kutatásával, a fellelhető relikviák gyűjtésével, sportkiadványok előkészítésével, szerkesztésével és sporttörténeti kiállítások szervezésével.

Magyar László 2002-ben megkapta Cegléd Város Sportjáért Díjat, 2006-ban a Pest Megyei Sportdíjat, 2018-ban a Magyar Olimpiai Akadémia Tiszteleti érmét, és 2019-ben a Magyar Olimpiai Bizottság érdemérmét.

A magyar sport, de elsősorban Cegléd város sportélete sokat köszönhet Magyar László elkötelezettségének, áldozatos tevékenységének. Eredményes és sikeres életútja méltán vívta ki a város képviselő-testületének elismerését. Cegléd Város Képviselő-testülete a legrangosabb városi elismerést - a díszpolgári címet - ítélte oda a Kürti Béla Városi Sportgyűjtemény szakmai vezetőjének.

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében.

Lőrincz Viktor Olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, kétszeres világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnok

Kisgyermek korában kezdett el birkózni a CVSé-ben. A virtus, a küzdeni akarás már ereiben csörgedezett, ami korán feltűnt edzőinek is, és a legifjabb korosztály versenyein már sorra aratta győztes mérkőzéseit.

Viktor első versenyén 1996-ban, Budapesten a 22 kg-os súlycsoportban győzött, Pap Ferenc edző tanítványaként. 2007-ben, a varsói kadett Európa-bajnokságon szerzett első nemzetközi érmét, ami bronzérem volt.

A Magyar Birkózó Szövetség idejekorán felfedezte a benne rejlő elhivatottságot és tehetséget, ezért a legmagasabb szintű felkészítés és az ezt övező feltételek biztosításával segítette sportkarrierje kibontakozását a fővárosban. Ceglédtől, a szülői háztól és a nevelőegyesületétől azonban soha nem szakadt el.

A felnőttek közé a 2012-es belgrádi EB-n robban be, ahol szintén bronzérmet szerzett. Innentől kezdve a kontinens- és világversenyeken rendre érmesként végzett.

A 2016-os riói olimpián egy erősen vitatható intéssel kapott ki német ellenfelétől a 75 kg-os kötöttfogású bronzmeccsen – ezzel élete első olimpiáján pontszerző ötödik helyen végzett. A hazai birkózótársadalom az olimpia hőseként, s egyben érmeseként tisztelte már akkor is Viktort.

Kitartását, sportemberi nagyságát jelzi, hogy innen felállva, az egy évvel elhalasztott tokiói olimpián 2021-ben, nagyszerű ezüstérmet szerzett a 87 kilogrammos súlycsoportban.

Kitartása, küzdőszelleme, sportolói és civil élete sokak számára lett követendő példa.

Versenyzői sportpályafutását az idei év tavaszán fejezte be, s a 31 éves sportember az utánpótlás válogatott munkáját már edzőként segíti.

Kiemelkedő sporteredményeit több alkalommal ismerték el kitüntetésekkel. Háromszor lett az „Év magyar birkózója”. 2016-ban „Magyar Bronz Érdemkeresztet”, 2019-ben „Az év legjobb kötöttfogású birkózója” címmel tüntették ki. Több ízben nyerte el az „Év felnőtt sportolója Cegléden” címet. 2021-ben a „Magyar Érdemrend lovagkeresztjével” tüntették ki.

Eredményes sportteljesítménye alapján Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete díszpolgári címet adományoz Lőrincz Viktor Olimpiai- és világbajnoki ezüst, kétszeres világbajnoki bronzérmes, Európa-bajnoknak.

Kitüntetéséhez szívből gratulálunk, további életéhez, munkájához sok erőt, jó egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében.

2021.

Csendes István (1938-2009)

1938. október 9-én született Cegléden, tősgyökeres ceglédi család legkisebb gyermekeként. Édesapját 1944-ben egy német katona fegyvertisztítás közben véletlenül lelőtte, így édesanyja egyedül nevelte őt és testvéreit.

A világháború után a család az ország több pontján megfordult, csak 1950-ben tértek vissza Ceglédre. Tanulmányait a Mészáros iskolában, majd 1953-tól a Kossuth Gimnáziumban folytatta.

Az 1956-os események kirobbanásakor a gimnázium tanulójaként részt vett a helyi történésekben. A gimnázium negyedik osztályába járt, amikor megszervezte és vezette a diákok tüntetését október 26-án. Vezette azt a diákfelvonulást is, amely a megmozdulások kezdetét jelentette Cegléden. Beszédet mondott a Kossuth szobornál. Tagja lett a városi Forradalmi Bizottmánynak és belépett a Nemzetőrségbe.

Csendes István a Forradalmi Bizottság tagjaként belátva fiatal és tapasztalatlan voltát, nem volt hangadó, nem törekedett vezető szerepre. Olyan feladatokat vállalt, amikre képesnek érezte magát.

A forradalom leverése után 1957. február 20-án letartóztatták és Kistarcsára internálták. A forradalom vezetői ellen indított per másodrendű vádlottjaként a”népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntette” miatt egy évi börtönbüntetésre ítélték, melyet három év próbaidőre felfüggesztettek. A gimnáziumból kizárták.

1958-ban a KÖZGÉP-nél kezdett dolgozni, meosként. Kifogástalan munkájával elérte, hogy büntetett előélete ellenére 1959-ben leérettségizhetett, majd a Gépipari technikusi képesítés is megszerezte.

Kecskeméten üzemmérnöki diplomát szerzett. A ’80-as évek végén MEO (minőségellenőrzési osztály) vezetője lett, innen is ment nyugdíjba.

A rendszerváltás után nem akart ötvenhatos szerepléséből tőkét kovácsolni: szerényen visszahúzódott a közszerepléstől. Csak a forradalom ötvenéves évfordulóján mondott kitűnő beszédet a gimnáziumban rendezett megemlékezésen. Ekkor adott először interjút is.

1991-ben a köztársasági elnöktől ’56-os emlékérmet vehetett át.

2006-ban aktívan részt vett a gimnázium ’56-os emléknapjának megszervezésében.

Csendes István elévülhetetlen érdemeket szerzett az 56-os forradalom ceglédi eseményeiben, amellyel része lett Cegléd történelmének. A „hős diák tette” nyomot hagyott a tanárok, a diákság és a város életében, amely okán a mai napig szeretettel gondol rá és beszél róla mindenki.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2021-ben posztumusz díszpolgári címet adományoz részére.

Kiszel Mihály (1945-2020)

1945. március 9-én vallásos családban született Kistarcsán. Középfokú tanulmányait Pannonhalmán végezte - saját szavaival élve -, családias légkörben. A pannonhalmi tanulás és a teológia évei együtt határozták meg további útját, amely Vácra vezette: 1968. április 21-én, Kovács Vince püspök pappá szentelte őt.

Első, 1975-ben kezdődő ceglédi szolgálata óta mély nyomot hagyott városunk és a környék hívő keresztény emberei mellett mindenkiben, aki értékelni tudta és tudja a magatartás nemességét, az éjjel-nappali készenlétet mások megsegítésére.

A Váci Egyházmegye így búcsúztatta a halálakor: Paptestvérünk a régi klasszikus értelemben vett papjaink közé tartozott. Gondosan végezte a lelkipásztori szolgálatot. Foglalkozott a fiatalokkal is. Gyerekeknek szép misztériumjátékokat rendezett. Nagy gonddal kezelte az egyházközségek anyagi javait. Szolgálati helyein a templomok gondozása is szívügye volt. Kitűnt az irodai szolgálat végzésében is. Mint nyugdíjas pap kisegítette paptársait. Hűséges papi életéért Krisztus, az Örök Főpap adjon jutalmat az Atyai ház örömében!

Mihály atya, egyháza érdekeit is szem előtt tartva, ceglédi szolgálatát olykor kénytelen volt másutt folytatni. Büszkeségünk, hogy mindenütt a legnagyobb megbecsülésnek örvendett. Amikor itt a környéken szolgált, az is hasznunkra vált, mert javította a kapcsolatainkat. Soha nem felejtette el, hogy visszavárjuk.

Már középiskolás korában az akkori politika célkeresztjébe került. Pannonhalmán, néhány paptanárának vezetésével, 1961-ben osztálytársaival együtt megemlékezett 1956-ról. Posztumusz díszpolgári címének adományozásakor azért fontos ez a momentum, mert a történettel nem ő dicsekedett, amikor már lehetett volna, hanem volt osztálytársaitól tudhatjuk.

Isten és a nemzet együtt élt benne. Az erdélyieken akkor segített, amikor valóban rászorultak voltak. Élete utolsó nagy tetteként, – már érezve a közelgő földi véget, – itteni híveit vitte el a Szentföldre. Teljességre törekedett. Azt szerette volna, ha több fiatal van körülöttünk, ha a családok gyermekekben építik a jövőjüket, s közben felismerik Isten tanításának ragasztó, felnövesztő erejét.

Kiszel Mihály címzetes prépost, esperesnek példamutató egyházi és világi szolgálataiért, egyházközösségeinek gyarapításáért, a fiatalokat is megérintő lelki tevékenységéért, békességteremtő közösségi munkájáért, plébániái építészeti karbantartásáért, a városszépítésben végzett folyamatos munkájáért, a szegények, az elesettek, a gondozásra szoruló idős emberek felkarolásáért Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete posztumusz díszpolgári címet adományoz.

2019.

Dr. Jójárt György nyugalmazott gyermekgyógyász, kórházi főorvos

Diplomáját 1966-ban kapta a Szegedi Orvostudományi Egyetemen, summa cum laude minősítéssel. 1969-től 2007-ben történt nyugdíjazásáig dolgozott a ceglédi kórház gyermekosztályán.

Munkája során rájött, hogy a húgyúti fertőzéseket nem mindig ismerik fel, ezért elkezdte a gyermekek vizelet-szűrővizsgálatát a kórházhoz tartozó települések általános iskoláiban. Eredményeit szaklapokban ismertette. Jelentős érdemeket szerzett a húgyúti fertőzések diagnosztikájában, kezelésében és gondozásában. 1978-ban védte meg e témából írt kandidátusi értekezését.

1979-ben nevezték ki főorvosnak, 1990 óta osztályvezető. 1990-ben vezette be a ceglédi kórházban született újszülöttek ultrahang szűrővizsgálatát. Eredményeit több magyar és idegen nyelvű orvosi folyóiratban közölte. Ez irányú munkásságával érdemelte ki 1997-ben a Markusovszy-díjat.

Dr. Jójárt György kiválóan képzett, szakmáját odaadó hivatástudattal végző gyermekorvos, kiemelkedő elméleti és gyakorlati felkészültséggel. Az édesapja által 1952-ben alapított gyermekosztály nívóját magas szintre emelte. Őszinte, egyenes jellem, aki pillanatok alatt kis betegei bizalmába tud férkőzni. Munkáját, életvitelét magasra helyezett erkölcsi, etikai mércéhez igazítja. Éveken át volt tagja az Intézeti Etikai Tanácsnak, a megyei Orvosetikai Bizottságnak, majd az Orvosi Kamara ceglédi Etikai Bizottságának. Nyugdíjazásáig vezette a kórház Tudományos Bizottságát. A kórházban rendszeresen szervezett képzőművészeti kiállításokat.

Nyugdíjazása után sem szakadt meg kapcsolata a kórházzal. Évekig segítette a gyermekosztály munkáját helyettesítéssel, ügyeletek vállalásával. A gyermekosztály betegeinek ultrahang vizsgálatát jelenleg is végzi.

Példaértékű munkájáért több alkalommal részesült, elsősorban szakmai elismerésben. 1985-ben Toldy Ferenc emlékérmet kapott. 1995-ben a Pest Megyei Önkormányzat Semmelweis Ignác-díját, 2009-ben pedig a Tudományos-díját kapta meg. Orvosi szakmai pályázatokon gyakran nyert pályadíjat. Tudományos munkásságát a Pest-megyei Orvosi Kamara 2012-ben életmű-díjjal, a Semmelweis emlékéremmel ismerte el.

Nyugdíjba vonulása után helytörténeti kutatásokat végzett. Fotózásban való jártasságát felhasználva megörökítette és feldolgozta az egykori szovjet fogolytábor - a Kárpát-medence legnagyobb fogolytábora - nyerstégla falaira a rabok által írt kb. 1500 feliratot. Elkészítette a feliratok adatbázisát, leírta azon foglyok történetét, akiknek családjával sikerült kapcsolatot teremtenie. 2012-ben emléktáblát helyezett el az egykori fogolytábor területén. A fogolytáborról és téglafeliratairól - történészek közreműködésével - 2013-ban gazdagon illusztrált, jól dokumentált könyvet írt, "Téglákba vésett történelem" címmel. A könyv elfogyott, második, bővített kiadása 2017-ben jelent meg. Eredményeire alapozva az önkormányzat sikeresen pályázott, és az egykori fogolytábort a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánította. Az egyik épület helyreállításával GULÁG-GUPVI emlékhely létesül. A pályázat sikeréhez hozzájárult Bognár Zalán hadtörténész pártfogó támogatása.

2012-ben az Öregtemetőben összegyűjtötte a kallódó, elhagyott, XIX. századi sírköveket, és egy emlékparcellában állította fel azokat. A sírköveket 2016-ban megjelent "A ceglédi református Öregtemető legszebb sírkövei" című könyvben ismertette, kiegészítve a kor temetkezési szokásaival, az ismert családok adataival.

2013-ban kezdeményezte és megszervezte, hogy a kuláküldözés áldozatainak tiszteletére emléktáblát állítson a város lakossága. Az emléktáblát az egyház a református templom falán helyezte el. Megszerkesztette, részben megírta, és 2015-ben kiadta a "Ceglédi kuláksorsok a kommunista diktatúrában" című könyvet, amiben a meghurcolt családokra emlékeznek a hozzátartozók.

2014-ben emléktáblát állított az 1919-es vörös terror ceglédi áldozatainak a Csengettyűs temetőben.

Rendszeres résztvevője az 1956-os forradalomra emlékező ünnepségeknek. 2011-ben dr. Kovács Zsolttal emléktáblát készíttetett Csendes István, ’56-os diákvezér tiszteletére, részt vett a gimnáziumi emlékfal készítésében. Kezdeményezte Veres László nemzetőr parancsnok emléktáblájának felállítását.

2018-ban a korábban megjelent írások és levéltári dokumentumok alapján megírta és kiadta a ceglédi események eddigi legrészletesebb és leghitelesebb történetét. A könyv címe: "1956 A forradalom Cegléden".

A város polgárai nevében Cegléd Város Önkormányzata a legmagasabb rangú helyi kitüntetéssel köszöni most meg dr. Jójárt Györgynek nagyszerű munkásságát, amikor mély tisztelettel Cegléd Város Díszpolgáraként köszönti őt!

2018.

Dr. Túri József sebész, aneszteziológus főorvos, háziorvos

1935-ban, Cegléden született. Kertész családban nevelkedett, a természet mindig közel állt hozzá.

Édesapját kilenc évesen veszítette el. Ez egész életét meghatározta. Édesanyjával és bátyjával sírig tartó megbonthatatlan szövetség alakult ki, melyet az egymás iránt érzett szeretet és tisztelet vezérelt.

Hihetetlen kitartásának és akaratának köszönhetően érte el, hogy orvosi pályára lépett. A mai napig gyakorolja hivatását. Magas szintű szakmai tudással, tapasztalattal, példaértékű emberi hozzáállással gyógyít.

A Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte diplomáját. Előbb sebész, majd anaestheziologia-intenzív terápia szakorvos lett. Később háziorvostan és üzemorvostan szakképesítést szerzett.

A ceglédi kórház baleseti sebészetén, majd a sebészeti osztályán dolgozott. Megszervezte a postoperatív őrző és az intenzív terápia osztály működését. Jelentős szerepe volt abban, hogy a kórházban központi műtőszolgálat és sürgősségi osztály jött létre. Kórházi működése alatt indult el a végleges pacemaker program az általa vezetett intenzív osztályon. Többször hívták környező kórházakba dolgozni, de nemet mondott.

Rendszerváltás után, feleségével együtt magánvállalkozásba kezdett. Létrehozta - 1990-ben, 28 éve - a Túri Poliklinika rendelőintézetet, hogy kiemelkedő minőségű egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson. Átfogó és szerteágazó járóbeteg szakrendelés területén választhatnak az orvosok rendelései között a gyógyulni vágyók. Az új dolgokra most is fogékony a főorvos úr, rendszeres résztvevője az orvos szakmai továbbképzéseknek.

Tősgyökeres ceglédi. Itt érzi jól magát, minden ide köti. Szereti az embereket, segíti őket. Sokszínűségét mutatja, hogy feleségével együtt díjat alapított a gimnazisták pályamunkáinak jutalmazására. Jó kapcsolatot ápol Cegléd civil szervezeteivel, sőt aktívan közreműködik munkájukban. Elkötelezett híve a kulturált borfogyasztásnak.

Ápolja és szebbé teszi közvetlen környezetét. Karbantartja az Örkényi úti Gerje hidat. A hulladék szedési mozgalom tagjait többször vendégül látta.

Kulturális eseményeket támogat, örömmel tölti el, hogy ilyen módon is részese lehet egy jól sikerült rendezvénynek.

Elkötelezett városvédő. Nagy álma valósult meg, amikor a pókbangó márványba vésett alakja elkészült és átadta szülővárosának.

Nem létezik számára lehetetlen. Sokféle, módon segít, teszi a dolgát - kérkedés nélkül. Csendben, szerényen.

Példás családi életet él, népes családja körében, melynek még ma is ő a motorja. Gyermekei számára is példa lett, közülük többen is az orvosi hivatást választották.

Dr. Túri József eredményes és sikeres életútja méltán vívta ki a város képviselő-testületének elismerését. Cegléd Város Képviselő-testülete a legrangosabb városi elismerést - a díszpolgári címet - ítélte oda a nyolcvanharmadik születésnapját is ünneplő főorvos úrnak.

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete és a város lakói nevében.

2017.

2017. - Dr. Réti Miklós főorvos (1944-2017)

Cegléden született polgári család gyermekeként. Édesapja a kórház gondnoka volt 1933-tól 1949-ig, vitathatatlan érdemeket szerzett abban, hogy a kórház végig működött a front alatt.

Dr. Réti Miklós általános és középiskolai tanulmányait Cegléden végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát.

Az egyetem befejezése után Komárom megyében dolgozott körzeti orvosként, majd Cegléden, a kórházban folytatta pályafutását. Szemész szakorvosi vizsgáját követően két évig a Békési Rendelőintézet Szemészeti szakrendelését vezette.

Ceglédre való visszatérését követően szakmai munkája, tudományos érdeklődése, műtéti eredményei elismeréseként adjunktusi címet kapott. 1986 áprilisától lett a szemészeti osztály osztályvezető főorvosa.

Korszerű műtéti eljárásokat vezetett be, melyek széleskörű alkalmazásával segítette a hozzá és kollegáihoz forduló betegek gyógyulását, életminőségük javítását. Elkezdődtek az osztályon a műlencse beültetések, a szem környéki plasztikai és a kancsalellenes műtétek. Vezetése alatt indult el a gyermekszemészeti szakrendelés is.

Tudását, tapasztalatát önzetlenül adta át fiatalabb munkatársainak, akiknek szakmai célkitűzéseik eléréséhez minden feltételt igyekezett biztosítani.

A magas szintű szakmai és vezetői munka mellett dr. Réti Miklós közéleti tevékenysége is egyre szélesebb teret öltött. 1990-ben az első demokratikus szabad választásokon választókerületünk lakossága egyéni jelöltként országgyűlési képviselőnek választotta.

1994-től 1998-ig a Pest Megyei Közgyűlés társadalmi alelnökeként a megye egészségügyi intézményeinek felügyeletét látta el. Ebben a ciklusban került átadásra a kórházi gyógyszertár és laboratórium új épülete és elkezdte működését a Művese Állomás. Ezen fejlesztések megvalósítás során a kórház vezetése mindig számíthatott dr. Réti Miklós segítségére.

Főorvos Úr szívügyének tekintette az Erdélyben élő orvosokkal való kapcsolattartást. A Magyarok Világszövetségével együtt szervezte meg Pest megye és Erdély orvosainak tudományos találkozóját.

Nyugdíjazását követően fokozatosan vonult vissza hivatásából, több időt szánva a békés, boldog családi életnek.

A Díszpolgári cím adományozásával több, mint négy évtizedes, magas színvonalon végzett szakmai munkája, a város lakossága érdekében végzett közéleti szerepvállalása kerül elismerésre.

2016.

Dr. Ján László tanár (1931-)

1931. május 5-én született Győrben. 1949-ben érettségizett Budapesten a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban.
Vallásos neveltetése okán ma is gyakorló hívő katolikus ember.

1954-ben végzett az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen magyar- angol szakán. Ez évben került a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumba, ahol elsősorban magyar irodalmat és nyelvtant tanított. Innét 1957-ben Csévharasztra került, majd Balatonfüredre.

Az angol tanítását "füredi csoda"- ként emlegették. A minisztérium az ő tanítási módszerei miatt indította el az iskolájában az angol nyelvi tagozatot.

Megyei szakfelügyelő is volt angol nyelvből, majd a rendszerváltás után a nyelvoktatási problémák referense lett. Közel 40 cikke jelent meg elsősorban a tehetséggondozás, a nevelés, az ifjúságvédelem tárgykörében. 63 évesen 1994-ben ment nyugdíjba.

Jelenleg is Balatonfüreden él. Kedves városának 4 évig önkormányzati képviselője is volt.

Eddig az életrajzi jellegű adatok. De életútján, eredményein túl más, fontosabb vagy talán inkább emocionális oka is van annak, hogy ez a kiváló ember idén megkapja Cegléd Város Díszpolgára kitüntető címet.

"A Ján Tanár Úr" - ahogy volt ceglédi diákjai a mai napig emlegetik. Hangjukban a legmélyebb tisztelettel és a legnagyobb szeretettel ejtik ki nevét.

Kezdő tanárként került a ceglédi gimnáziumba, ahol a diákok hamar megkedvelték őt. Sokat követelt, de sokat is adott számukra. Elsősorban magából adott. Mindössze három évet töltött Cegléden, de ez a három év meghatározó volt mind az ő, mind tanulói életében.

1956-ban a gimnazisták kérése ellenére, a tantestületi döntés miatt nem vállalhatta, hogy vezesse az október 26-án szervezett felvonulást. De jelen volt, ott volt a diákjaival.

Az is felvetődött a diákság körében, hogy Ján tanárurat kellene a forradalmi bizottság élére választani. Az akkori igazgató leváltásában viszont jelentős szerepe volt. Az új, háromtagú tanári vezetőség egyike az akkor 26 éves Ján László volt.

 1957. márciusi letartóztatása után Cegléden, majd Vácon volt vizsgálati fogságban, ahonnan 10 nap után vád nélkül hazaengedték. A tanév végén büntetésből helyezték át Csévharasztra.

Régi diákok visszaemlékezése alapján egyértelmű, hogy a tanár úrnak meghatározó szerepe volt a gimnázium 56-os eseményeiben. Ceglédi diákjaival folyamatosan tartotta és sokukkal jelenleg is tartja a kapcsolatot.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján így fogalmazott Ján tanár úr: "Az első szavam legyen a hála. Őszinte köszönetet szeretnék mondani azoknak, akik életem alkonyán lehetővé tették számomra, hogy még egyszer szólhassak abban a városban, abban az iskolában, ahol tanári pályám vagy talán életem legboldogabb három évét tölthettem, hol tanítványaimtól a legtöbb szeretetet kaptam, ahol olyan tantestületben dolgozhattam, amely mindvégig példaképül szolgálhatott.  Ez a három év adott hitet, hogy érdemes a fiatalokért, tehetségük kibontakoztatásáért, jellemük formálásáért munkálkodni, Ez a három év adott erőt, hogy 56 örökségét, mint pislákoló gyertyalángot féltve ápoljam…."

1956-ban hatvanadik évfordulóján mi köszönjük meg Ján tanár úrnak, hogy része lett Cegléd történelmének, hogy röpke három év alatt olyan mély nyomot hagyott hagyott a tanárok, a diákság és a város életében, amely okán a mai napig szeretettel gondol rá és beszél róla mindenki.

Köszönjük, Tanár Úr!

2015.

Nagygyőr Árpád iskolaigazgató (posztomusz 1947-2010)

Ceglédi pedagógus család ötödik gyermekeként született 1947-ben. Az általános iskolai és a gimnáziumi tanulmányait Cegléden végezte el. A matematika-fizika szakos tanári diplomáját 1970-ben Szegeden szerezte, a Tanárképző Főiskolán. 1969-ben megnősült, két fiúgyermek édesapja, három lány és három fiú nagypapája.

Cegléden 1969-től a Czárák dűlői, 1974-től pedig a Táncsics Mihály Általános Iskolában tanított, majd 1990-től igazgatóként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.

Pályafutása alatt mindvégig elsődleges cél volt számára az ifjúság nevelése, tanítása, valamint Cegléd város kulturális életének támogatása, fejlesztése. Szívügye volt az iskola énekkara, ami sikerei révén sok dicsőséget szerzett nemcsak az iskolának, de a városnak is.

Az ő kezdeményezésére és irányításával épült meg az iskola új, modern szárnya, de sokat fáradozott a Népkör utcai épület kényelmesebbé tételéért is.

Két választási ciklusban szerzett önkormányzati képviselői mandátumot. Nagy örömmel, odaadással vett részt a Képviselő-testület és szakbizottságai munkában. Úgy vélte, így eredményesebben tud tevékenykedni iskolája, és a város kulturális életének színesebbé tétele, és az oktatási intézmények fejlődése érdekében.

Hosszú, türelemmel viselt súlyos betegsége és 2010. augusztusban bekövetkezett halála vetett véget közel 40 éves munkásságának.

2014.

Sárik Péter jazz zongoraművész, zeneszerző, tanár (1972-)

1972-ben született Cegléden.

Az évek során a jazz mellett majd’ minden zenei irányzatban kipróbálta magát: játszott, klasszikus, könnyű, pop, latin és világzenét.

Jelenleg saját Trióját vezeti, emellett számos zenekarban és előadóval dolgozik.

Mint zeneszerző jelentős nemzetközi sikereket mondhat magáénak: kompozíciói rendre dobogós helyezéseket értek el az Egyesült Államok és Nagy-Britannia legjelentősebb dalszerző versenyein.

Kiemelkedő elismerései közül az eMeRTon-díjtól, a Jazzy Rádió Dalverseny "Legjobb szólista" díja mellett, a Legjobb Külföldi Együttes díját nyerte el.

2010-ben Artisjus-díjat kapott, amelyet a magyar zeneművek bemutatása és megismertetése érdekében végzett kimagasló tevékenységéért érdemelt ki.

2011-ben az Orszácky-díj birtokosa lett, amely a Magyar Zeneszerzők Egyesületének kitüntetése, és a könnyűzene legkiválóbb alkotóinak, évente egy 40 év alatti zeneszerzőnek, szövegírónak, vagy szerzőpárosnak ítélik oda.

Márciusban mutatták be a Meztelen bohóc című előadást. A látványos és nagyszabású, élő zenével kísért, táncosokkal kibővített produkcióban Magyarországon még sosem látott új trükkökkel kápráztatják el a nézőket. Rendhagyó az is, hogy a zenei rendező, zeneszerző Sárik Péter, a színpadon élőben is kíséri a produkciókat.

Sárik Péter életében a - 2014 - a díjeső éve (és még nincs is vége az évnek), hiszen:

Cegléd várossá válásának 650 éves jubileumán Czigle-lánc kitüntetésben részesítette Cegléd Város Képviselő-testülete, majd az év jazz albuma kategóriában Fonogram-díjat kapott a Sárik Péter Trió “Jazzkívánságműsor" című lemeze.

A művész eredményes és sikeres életútja méltán vívta ki a város képviselő-testületének elismerését. Cegléd Város Képviselő-testülete a legrangosabb városi elismerést - a díszpolgári címet - ítélte oda a fiatal tehetséges zenésznek.

Gratulálunk a kitüntetettnek, munkájához sok erőt és egészséget kívánunk Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete nevében.

2013.

Dr. Jákó János (posztumusz 1905-1964)

Dr. Jákó János (1905. február 6. - 1964. február 14.) a nagyenyedi Református Bethlen Kollégium érettségizett. 1928-ban gyógyszerész diplomát szerzett. 1933-ban nősült, 4 gyermek édesapja, 1 gyermekét 1945. augusztus 14-én egy katonai autó Cegléden halálra gázolta.

1956-ban a Forradalmi Bizottmány elnöke. Tisztában volt a következményekkel, amikor elfogadta Cegléd polgárainak ezen egyhangú akaratát. Tudta, hogy az orosz tankokkal szemben védtelen a várost, csak egyféleképpen mentheti meg, - nem engedett fegyvert osztani, nem engedte bántani még az ávósokat sem, akiknek házához forradalmi őröket állított. Cegléd elkerülte a megtorlást, - Ő nem! Elmenekülhetett volna, mint a többi, több százezer. Tudása, szabadalmai, tekintélye, jó és szabad megélhetést biztosított volna számára a világban bárhol. - Maradt! Felelősséget vállalt a forradalomért, a becsületért, Ceglédért. Először orosz katonák hurcolták el, majd az ávósok, a csatlósaik, verték, kínozták.

Büntetése először halál, majd 13 tárgyalás után 1 év 6 hónap börtön, 2 évre eltiltották a közügyektől, a városból kiűzték, állást sehol nem kapott. Élő halottként tért vissza. Veszélyes volt nyilvánosan beszélni Vele, még találkozni is. Kényszerből, de kerülték azok is, akiket segített. A családot is "pestisként" kerülték. A fiát kitették az orvosi egyetemről, a lányát az ország összes egyeteméről és főiskolájáról kitiltották 3 évre. Ő mégis érezhette a ceglédiek megbecsülését, - szeretetét.

Temetése szinte tüntetés volt, lovas rendőrök vették körbe a temetőt, pedig Ő senkit nem bántott, halottan is szeretetével ölelte kedves városának lakóit.

2012.

  • Ungvári Miklós cselgáncsozó
  • Lőrincz Tamás
  • Baldavári László

2011.

Dr. Szentpétery Kálmán, közgazdász

2010.

Nagy László Lázár, festő- és grafikusművész

2009.

Soltészné Lédeczi Judit, karnagy

2008.

főtisztelendő Szeleczki Imre, püspöki-tanácsos (1929-2015)

2007.

Mácz István, ny. polgármester (1934-)

2006.

Nem adott ki a Képviselő-testület Díszpolgári Cím kitüntetést

2005.

Dr. Kürti György gimnázium igazgató ( 1950- )

2004.

Dr. Hajdu Endre ny. közgazdász ( 1931- )

2003.

  • Borsos József rendőr-alezredes (posztumusz 1963-2003)
  • Tóth Czifra Mihály ny. gimnázium igazgató (1934-2007)
  • dr. Beck György matematikus, informatikus (1954- )

2002.

Vigh Ferenc ny. iskolaigazgató (1939- )

2001.

id. Tankó Zoltán nyugalmazott okleveles gépészmérnök ( 1933- )

2000.

  • Arany László ny. ref. lelkész (1912-2005)
  • Dr.Tiszavölgyi Miklós ny. bel- és tüdőgyógyász (1915-2002)

1999.

Béres Károly ny. zeneiskola igazgató ( 1934- )

1998.

  • Kaczur Pál fotóművész, fotóriporter (1918-2000)
  • Szondy István öttusázó olimpiai bajnok ( 1925-2017)

1997.

Prof. Dr. Zalai Károly gyógyszerész, egyetemi tanár (1921-2008)

1921-ben született Budapesten. Édesapja gyógyszerész volt. Elemi iskolai és gimnáziumi tanulmányait Cegléden végezte. 1943-ban szerezte gyógyszerészi oklevelét a Budapesti Tudományegyetemen, majd gyógyszerészdoktori diplomáját 1947-ben "summa cum laude" minősítéssel.

1944-tól 1950-ig édesapja ceglédi gyógyszertárában dolgozott, először mint gyógyszerész, majd mint gyógyszertárvezető. 1952-ben szakfelügyelő-gyógyszerészi munkakörbe nevezték ki a Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központjánál, majd a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjánál. Mindig szívesen foglalkozott oktatási és továbbképzési feladatokkal. 1951-ben ápolónőképző tanfolyamon gyógyszertant adott elő. 1953-tól 1962-ig pedig rendszeres előadója a Budapesti Gyógyszerész-technikusképző Tanfolyamoknak.

1962-től a SOTE Gyógyszertudományi Karán a "Gyógyszerügyi szervezéstan" című tantárgy előadója. A tantárgy anyagát jegyzet, majd könyv alakban is megjelentette. A tananyagot az új tantervi irányelveknek megfelelően 1972-ben, majd 1983-ban is átdolgozta. 1972 óta előadója a gyógyszertörténeti, 1980 óta pedig a gyógyszerészi közgazdasági kollégiumnak.

1964-ben pályázat alapján a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszertárába került egyetemi adjunktusi minőségben, ahol 1967-ben kinevezték az intézet vezetőjévé. A gyógyszerügyi szervezés témakörében elkészített tudományos dolgozata alapján 1970-ben kandidátusi fokozatot kapott. Oktatói és kutatói munkája elismeréseként 1973-ban egyetemi docensi, 1982-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1984-től a SOTE Gyógyszertudományi Karának volt dékánja.

1980-ban Kiváló Gyógyszerész és Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben részesült. 1964-től 1975-ig főtitkára, 1975-től 1982-ig elnöke volt a Magyar Gyógyszerészeti Társaságnak. 1968-tól tisztségviselő tagja a Magyar Orvostörténeti Társaságnak. Nemzetközi Tudományos Társaságoknak is tagja, illetve tisztségviselője.

Cegléd Barátainak Köre megalakulása óta tagjai közt tudhatja Dr. Zalai Károly professzor urat. A Városvédő és Szépítő Egyesület pedig díszelnökévé választotta a nemzetközi szaktekintélynek számító tudóst, mindenkor Ceglédet segítő lokálpatriótát.

A Képviselő-testület 1997. április 17-i ülésén Cegléd város Díszpolgárává választotta.

Németh László vállalkozó, Germán Rt. (1936- )

Vállalkozó, a Germán Részvénytársaság alapító tulajdonosa, vezetője.

1936-ban,Tápiószentmártonban született, kisparaszti családból. Szakmája: villanyszerelő és hűtőgépszerelő. Tanulmányai után a Ceglédi Állami Tangazdaságnál dolgozott, újító, jól kvalifikált szakemberként. 1962-ben költözött Ceglédre családjával. 1989-ben alapította meg a városban, a ma már 70 ceglédi munkást foglalkoztató üzemét. Gazdasági eredményei alapján a Részvénytársaság a TOP 150-es listán a 60. hely körül szerepel. Két fiával együtt dolgoznak a cég további fejlesztésén. Szorgalma, tudása kiemelkedő, ennek köszönhetően vállalata már nem csak Magyarországra, de külföldre is termel.

A hajdani klasszikus mecénások utódjaként jövedelméből sokat áldoz a város felvirágoztatásáért. A sport területén a labdarúgás, az asztalitenisz és a teke főszponzoraként tartjuk számon Cegléden. De segíti a kézilabda, atlétika és a sportakrobatika szakosztályok munkáját is. A kulturális életben nyújtott támogatásának örülhetett és örülhet a Kék Újság, a Pedagógus Énekkar, a Gimnázium, a Mészáros és a Táncsics iskola, valamint a Posta utcai óvoda. Legutóbbi akciójaként a tanév hátralévő részében a rászoruló ceglédi kisdiákok tízóraiját biztosította a ceglédi általános iskolákban.

Rendkívül jelentős összeggel támogatta a várost az elmúlt egy esztendőben különböző feladatok megoldásában. Ilyenek voltak a szökőkút állítása a Gubody-kertben, a Rendőrség helyszínelő kocsijának felszerelése, valamint a Rendőrnap szponzorálása. Önzetlen segítésének elismeréseképpen a Képviselő-testület 1997. április 17-i ülésén Cegléd város Díszpolgárává választotta.

1996.
Tóth István fotóművész (1923-2016)

Nyáregyházán született, 1923-ban. Édesapja jegyző volt a faluban. Gyermekkorában a rajzolás, farikcsálás érdekelte.

Vaskereskedőnek tanult, de az 1950-es évektől Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetnél dolgozott, műszaki ügyintézőként. Feladata csak a fényképezés volt.

Megházasodott, majd a gyermeke fotografálása miatt vásárolt egy fényképezőgépet. Ettől kezdődik a fényképezés iránti érdeklődése. Kezdetben szaklapokat keresett, ahol először olvasott a fotóművészetről, Haller Frigyes tollából. Megkereste az ismert művészt, és ez meghatározója lett az ő művészi pályájának is. Haller szigorú tanító volt. Tőle tanulta meg a képszerkesztés alaptörvényeit, a fény és árnyék összhatását, a tartalom, forma és a technika egységének törvényét. Ekkor kezdte tanulmányozni a képzőművészeti albumokat, különösen Caravaggio művei érdekelték. Haller Frigyes tanácsára kapcsolódott be a nemzetközi kiállításokba, neve hamarosan ismertté vált a különböző fotószalonokban, tárlatokon és kiállításokon.

Cegléden hosszú évekig irányította a Ceglédi Foto Club-ot. Bács-Kiskun megyében a Megyei Fotótanács titkáraként tevékenykedett. A Magyar Fotóművészek Szövetségének alapító tagja.

A világ 9 országában van múzeumban anyaga , pl.: New Yorkban, Sedneyben, Izraelben.

Mára túl van a 100. önálló kiállításán. Több mint 300 nemzetközi díjat mondhat magáénak. Legkiemelkedőbb kitüntetései: 1979 -ben Balázs Béla-díjat kapott; 1980-ban az Évszázad Kivá

ló Fotóművésze kitüntetést New Yorkban vette át; 1984-ben SZOT-díjjal jutalmazták, 1986-ban Érdemes Művész lett; majd 1989-ben a Magyar Köztársaság Képzőművészeti Alapja Nagydíjával ismerték el munkásságát;1995-ben a Magyar Kultúra Napja alkalmából a szakmai megbecsülés, az alkotótársak véleményét megtestesítő diplomájának szövege így hangzik:

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Tagozatának vezetősége Tóth István fotóművésznek kiemelkedő művészeti teljesítménye elismeréseképpen az egyesület 1995. évi díját adományozza.

 

Tóth István fotóival bejárta a világot: 52 országban, több mint 2200 kiállításon nagyon sok szép elismerést kapott.

Mostanában hallatlanul gazdag képanyagát rendezi. Három másolatot készít mindegyikről. Egyet a majdani Tóth István-emlékháznak szán, egyet megtart magának, egyet vándoroltatni szeretne örök körforgásban.

Kádár Antal városi főépítész, főmérnök (posztumusz 1900-1979)

Szülei földművesek voltak, akik nagy nehézségek árán tudtak kilenc gyerekből nyolcat tanítani. A gimnáziumot Székesfehérváron a Cisztereknél végezte. Hadi érettségit tett, mert behívták katonának. Hat hónapi katonai szolgálat után beiratkozott a Műegyetemre, ahol 1924-ben általános mérnöki oklevelet kapott. Szigorló mérnökként Vogel József műszaki irodájában dolgozott és itt részt vett herceg Eszterházi Pál birtokain különféle munkálatokon. Amikor 1924-ben Cegléden mérnöki üresedés volt, megpályázta és elnyerte a főmérnöki státuszt. Emellett magánmérnöki irodája is volt. 1928-ban a földbirtokrendezői mérnöki képesítést is megszerezte. Úgy látta, hogy a mérnöki munka közben számtalan buktató és jogi kérdés is felmerülhet, ezért beiratkozott a szegedi Magyar királyi Ferencz József Tudományegyetemre, ahol 1933-ban az államtudományok doktorává avatták.

Városi főmérnök volt 1924. június 24-től 1944. június 30-ig.

Idekerülésekor a Malomtószél még valódi kacsaúsztató volt. Ő tervezte meg a Sporttelepet (nyáron tenisz, télen korcsolyapálya volt). A MOVE sporttelepet és ott a labdarúgó pálya lelátóját is a tervei szerint építették meg. Lövészettel foglalkozott versenyszerűen 1926-tól, több országos helyezést ért el. Vezette a MOVE SE céllövő szakosztályát, ő alapította meg 1931-ben a Polgári Lövészegyletet. Vívással és teniszezéssel is szerzett érmeket Ceglédnek. Ö építtette a város első lőterét 1926-ban.

Jelentős fásításba fogott. Az Alszegi út, Déli út, Lajosmizsei út, Széchenyi út közelmúltban még meglévő fasorainak egy része is rá emlékeztette a ceglédieket. Megépíttette az Újvárosi Népházat, a B. Molnár Erzsébet női kórházat (Bocskai úti volt szülőotthont), a "turulos" hősi emlékművet, amelynek avatására Horthy Miklós kormányzó is eljött. Ő építtette a Széchenyi úti piactér mérlegházát, a gazdasági iskolát, egy sor tanyasi iskolát, a közvágóhidat és a katolikus gyengélkedőt is. Illemhelyeket építtetett. Rendezte az Árpád teret (ma Szabadság tér), átereszeket és hidakat tervezett és épített. Árvízvédekezett, belvizeket csapolt le saját tervei alapján. Részt vett a halastó építésében. Nevéhez fűződik a Szolnoki és a Pesti utak hajdani kiskockakő burkolata.

Az általa vezetett városi tervezőiroda rajzolta meg a városi strandfürdő terveit, melyet 1933-ban építettek meg. Részt vett a Törteli-úti régi katonai gyengélkedő áttervezésében, ez lett a Városi Kórház. Egészségházat épített a Gubody utcában (ma Tüdőgondozó). A Cegléd-Törtel kisnyomtávú "madzagvasút" lelkes építője volt és ezért örökös szabadjegyet kapott a kisvasútra. Egész sor térképet készített munkatársaival a városról és környékéről. Rendezte az Újvárost, elkészítette a város utcakitűzési tervét, melynek alapján tűzték ki még néhány évvel ezelőtt is az épületek vonalát.

 

Így ír: "Utódomnak! Szeresd ezt a várost mert megérdemli! Büszke magyar fajta lakja, kit szeretni érdemes. Cegléd, 1938. június... Dr. Kádár Antal városi főmérnök, királyi kormányfőtanácsos".

1944-ben elnyerte a BM pályázatát Budapesten a XXII., Műszaki osztályra, ahol műszaki tanácsos lett. A háború befejezése után, Kisgazdapárti múltja miatt nyugdíjazásáig tíz munkahelye volt.

Tevékenységéért Cegléd Város Önkormányzata 1996-ban posztumusz Díszpolgári Címmel tüntette ki.

 

Forrás: Márkus János: Főmérnök (Együtt a városért, 1993)

- K. T. -

1995.
Kürti Béla ny. gimn. tanár (1915-2018)
Dr. Nyujtó Ferenc kutató (1923-1999)

Nyujtó Ferenc (Cegléd, 1922. jan. 2 - Cegléd, 1999. márc. 29) kertészmérnök, gyümölcsnemesítő

Elemi és középiskolába itt járt, a Kossuth Gimnáziumban érettségizett. Az ősöktől kapott gének irányították a természet szeretetére, a fák tiszteletére, a kertészeti pályára. A Kertészeti Tanintézetbe iratkozott be, ahol 1944-ben szerezte diplomáját. Nemesítői munkájában példaképének - egykori professzorát - Magyar Gyulát tartotta, de nagyon tisztelte tanárait, pályatársait - többek között: dr. Okályi Ivánt, dr. Mohácsy Mátyást, dr. Maliga Pált, dr. Probocskai Endrét, dr. Tóth Eleket.

Faiskolai szemléletét az Unghváry és Schricker faiskolákban töltött többéves nyári szünidei gyakorlattal alapozta meg.

1944/45 telén jelentkezett Cegléd város polgármesterénél, aki megbízta a város gazdasági ügyeinek intézésével. 1946-ban a szőlősgazdák a Ceglédi Hegyközség bírájának választották.

1949-ben a Földművelésügyi Minisztérium Tudományos Központjában a mezőgazdasági kutatás megszervezésére kap megbízást. Javaslatára 1950-ben létesül a Ceglédi Gyümölcskutató Állomás, amely a Cegléd városa által 1920-ban épített Gazdaképző Szakiskola épületében került elhelyezésre.

1951-től 1988-ig volt a Ceglédi Gyümölcskutató Állomás vezetője, igazgatója.

Munkássága kiterjedt a nyári gyümölcs tájfajták felkutatására, szelektálására, majd később a kajszibarack keresztezéses nemesítésére, honosítására, a szilva fajták szelektálására, honosítására, valamint a csonthéjas alanyfajok fajtáinak szelektálására.

Ezekből született eredményei: Kécskei rózsa, Ceglédi bíborkajszi, Ceglédi óriás, Ceglédi hajnalpír, Magyar kajszi C.235, Mandulakajszi, Rózsakajszi C.1406, Bergeron, Ceglédi arany, Ceglédi kedves, Ceglédi Piroska kajszi-, Montfort szilva-, C.215 és C.404 Cigánymeggy-, Madeleine Pouyet, Piroska őszibarack-, Ceglédi Piros nyári alma-fajták, valamint a C.1300, C.1301, C.1650, C.1652, tengeribarack: a C.162, C.174 sz., C.359, C.679 mirobalán, a CEMA, CEMANY sajmeggy és a CEPE vadőszibarack, Sólyomalma, Mátrai vadalma C.4, Egervár I, Egervár II vadkörte alanyfajták.

Az ország első vírusmentes magtermő törzsültetvényét, 1972-ben Nyujtó Ferenc hozta létre munkatársaival Cegléden. Az itt előállított gyümölcsfa alanyok a hazai alany igények kielégítése mellett a világ számos országában kerültek kipróbálásra és felhasználásra.

Nyujtó Ferenc a hazai gyümölcsnemesítésben kiemelkedő munkát végzett, Cegléden szellemi műhelyt, nemesítői iskolát teremtett. Fontos feladatának tekintette a kutatói, nemesítői utánpótlás nevelését, a kutatási eredmények széleskörű elterjesztését a szakoktatásban és a gyakorlat számára egyaránt.

Az évek során szerzett tapasztalatait 3 szakkönyvben, 6 könyvfejezetben, 51 tudományos és 40 ismeretterjesztő cikkben tette közkinccsé. Mellettük számtalan előadásban és a kísérleti ültetvényekben helyben nyújtott szaktanácsadásban adta tovább ismereteit az ország különböző pontjain.

Az Agrártudományi Egyesület Kajszi Munkabizottságának elnökeként 1985-ben vezetésével került sor a VII. Nemzetközi Kajszibarack Szimpózium megrendezésére Kecskeméten, olyan szinten, amellyel a résztvevők elismerését vívtuk ki hazánk számára.

A magyar társadalom Fleischmann Rudolf és Mohácsy Mátyás emlékplakettel, Ujhelyi Imre emlékéremmel, Munka Érdemrend Aranyfokozata kitüntetéssel, Kertészeti Egyetemi díszdoktori címmel honorálta szakmai munkásságát.

Tevékenysége nemcsak szakmájára korlátozódott. Aktívan kivette részét Cegléd városának életéből, tanácstagként. Azonban ez a megbízatás nem csak címet jelentett nála, mert a hozzá fordulók mindig biztosak lehettek abban, hogy - lehetősége szerint - a legmesszebbmenőkig segítségükre lesz. Cegléd városa 1995-ben díszpolgári címmel viszonozta ezért szülöttjét.

Nyujtó Ferenc nemzetközi hírű gyümölcsnemesítő emlékét 2000 óta a Ceglédi Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Közhasznú Társaság aulájában márványtábla őrzi. Cegléd Város Önkormányzata a Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére 2006-ban emléktáblát avatott a városháza udvarán Nyujtó Ferenc emlékére a Városi Panteonban.

- E. Z. -

1994.
Veres László ny. ált. iskolai tanár (1919-2002)
Zsédely Gyula esperes, kanonok (1923-2002)

Zsédely Gyula (Bp. 1923. jún. 27 - 2002. dec. 17) tb. kanonok, plébános, szalézi szerzetes

A fővárosban járt általános és középiskolába, érettségi után betegeskedett és a későn ébredő hivatástudata szalézi szerzetesnek indította, 1950. június 18-án szentelték pappá. Egy évig Rákospalotán, két évig Albertirsán volt segédlelkész, majd 1953-61-ben hitoktató Kecskeméten. 1961-67-ben plébános a tiszazugi Szelevényben, majd 1967. szeptember 8-tól a ceglédi újplébániára kerül.

Élete legnagyobb kihívása és munkája lett a Magyarok Nagyasszonya kápolna megépítése. A négy évtizede élő vágy ez egyházközség részéről saját kápolna megépítésére, hol az anyagi eszközök, hol a hatóságok gáncsoskodása miatt csak vágy maradt. Gyula atya lázas fáradozással megterveztette - immár harmadik változatban - a kápolnát, és neki végre az engedélyeket is sikerült kijárnia. 1985. május 19-én tették le az alapkövet, és 1988. május 28-án szentelte fel Marosi Izidor ny. megyéspüspök. Eklektikus stílusban épült, Kerényi József egyetemi docens és Letanóczki Gyula építészmérnök tervei szerint. 1992-ben a Washingtoni Építészek Kongresszusa 150 épület közül elsőnek díjazta. A hatalmas munkát - amelyet a szervezéssel, építkezéssel elvégzett Gyula atya - a püspök úgy honorálta, hogy tb. kanonokká nevezte ki.

A szalézi szellemiségnek megfelelően, sokat foglalkozik a lelki neveléssel, homília-vázlatait és hittankönyveit, melyeket társszerzőkkel írt, nagy példányszámban adták ki. Szívével sokat betegeskedett, de idős kora sem akadályozta teendői végzésében.

2000. júliusában tartotta aranymiséjét. 2002-ben jelent meg könyve egy klerikális-perről. Az alig ismert perről azt követően a Magyar Nemzet emlékezett meg. Zsédely Gyula könyve ismerteti a Budapesti Hadbíróság "szigorúan titkos" jelzéssel ellátott jegyzőkönyvét, amelyben 16 személyt a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedéssel vádolnak; majd idézi az 1953. május 23-án hozott ítéletet. Egészségi állapotának romlása miatt 2002. július 1-el nyugállományba vonult. Verseket is írt magyarul, latinul, hittantórát tartott gyermekeknek németül. 1994-ben megkapta a Cegléd Díszpolgára kitüntetést.

Munkái: Edelényi I. - Zs. Gy: A Mennyei Atya szeret minket (Illusztrálta Prohászka József, Bp. 1970); Domán F: Felkészülés a keresztény házasságra (társszerző, Bp. 1980); Edelényi I. fordította - Zs. Gy. lektorálta: Képes Biblia I-II. (Bp. 1983); Koroncz L - Zs. Gy. szerk: Vasárnapi könyvünk A-B-C (Bp. 1985); Koroncz L - Zs. Gy. szerk: A keresztény házasság (Bp. 1987); Koroncz L - Zs. Gy: Miért kereszteltetem meg a gyermekemet? (Bp. 1996); Sándor István vértanú életrajzi regénye (Bp. 2002)

- K.T. -

1993.
Velkey Imre ny. gimn. tanár (1918-2004)

Velkey Imre (Mezőberény, 1918. dec. 20 - Cegléd, 2004. jan. 3) gimnáziumi tanár

Dédapja a mezőberényi néptanító Tudós Kemény Pál. Édesapja Velker (Velkey) János a ceglédi Polgári Iskola, majd 1919-től 1946-ig volt a ceglédi Kossuth Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára. A tíz Velkey testvér között ő volt sorrendben a második.

1936-ban érettségizett Cegléden, abban a gimnáziumban ahol édesapja is tanított.

1941-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet magyar-latin szakon a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Első munkahelye az Újvidéki Állami Fiúgimnázium, ahol 1941. július 1-től 1945. július 28-ig tanított. Ekkor helyezték át Ceglédre az Állami Kossuth Gimnáziumba, ahol 35 éven át teljes óraszámban, 1980. szeptember 30-tól a nyugdíjba vonulása után még 11 éven át óraadóként tanított. 1981-ben érettségiztetett utoljára, 73 éves volt akkor.

A tanári kar megbecsült tagja volt, szava sok vitás kérdést eldöntött, véleményéhez igazodott a tantestület jelentős része. Tanácsaival rendszeresen segítette ifjabb kollégáit. A művelt, jó humorú, szaktárgyait szerető, diákjait szerető és megbecsülő nevelő a tananyagon túl: az egyéniségével hatott.

Szelíd, csendes humora átszőtte minden kapcsolatát, nevelőmunkáját. Tanítványai a társuknak és azon túl a vezetőjüknek tekintették s ő felelősen vezette is őket az emberré válás és a tudás útjára.

Humanista volt. Soha nem tolta magát az előtérbe, egyetlen cél irányította cselekedeteit: az, hogy másokat előbbre segítsen.

Éveken át a levelező tagozat vezetője, a felnőtt emberek tanítását, nevelését is szívügyének tekintette.

Világnézete nem illeszkedett az akkor hivatalos eszmékhez, de a legnehezebb időszakokon is átsegítette erős hite, önuralma és bölcsessége.

Tanítványai nagyon szerették, tisztelték az intézetből kikerülve is levelezéssel, személyes találkozásokkal tartották vele a kapcsolatot. Betegségében is gyakran látogatták.

Életében alapítványt neveztek el róla, Cegléd Önkormányzata 1993-ban a Város Díszpolgára címmel tüntette ki.

- K.T. -

Hidvégi Lajos ny. ált. iskolai tanár (1909-1994)

Velkey Imre (Mezőberény, 1918. dec. 20 - Cegléd, 2004. jan. 3) gimnáziumi tanár

Dédapja a mezőberényi néptanító Tudós Kemény Pál. Édesapja Velker (Velkey) János a ceglédi Polgári Iskola, majd 1919-től 1946-ig volt a ceglédi Kossuth Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára. A tíz Velkey testvér között ő volt sorrendben a második.

1936-ban érettségizett Cegléden, abban a gimnáziumban ahol édesapja is tanított.

1941-ben szerzett középiskolai tanári oklevelet magyar-latin szakon a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Első munkahelye az Újvidéki Állami Fiúgimnázium, ahol 1941. július 1-től 1945. július 28-ig tanított. Ekkor helyezték át Ceglédre az Állami Kossuth Gimnáziumba, ahol 35 éven át teljes óraszámban, 1980. szeptember 30-tól a nyugdíjba vonulása után még 11 éven át óraadóként tanított. 1981-ben érettségiztetett utoljára, 73 éves volt akkor.

A tanári kar megbecsült tagja volt, szava sok vitás kérdést eldöntött, véleményéhez igazodott a tantestület jelentős része. Tanácsaival rendszeresen segítette ifjabb kollégáit. A művelt, jó humorú, szaktárgyait szerető, diákjait szerető és megbecsülő nevelő a tananyagon túl: az egyéniségével hatott.

Szelíd, csendes humora átszőtte minden kapcsolatát, nevelőmunkáját. Tanítványai a társuknak és azon túl a vezetőjüknek tekintették s ő felelősen vezette is őket az emberré válás és a tudás útjára.

Humanista volt. Soha nem tolta magát az előtérbe, egyetlen cél irányította cselekedeteit: az, hogy másokat előbbre segítsen.

Éveken át a levelező tagozat vezetője, a felnőtt emberek tanítását, nevelését is szívügyének tekintette.

Világnézete nem illeszkedett az akkor hivatalos eszmékhez, de a legnehezebb időszakokon is átsegítette erős hite, önuralma és bölcsessége.

Tanítványai nagyon szerették, tisztelték az intézetből kikerülve is levelezéssel, személyes találkozásokkal tartották vele a kapcsolatot. Betegségében is gyakran látogatták.

Életében alapítványt neveztek el róla, Cegléd Önkormányzata 1993-ban a Város Díszpolgára címmel tüntette ki.

- K.T. -

Pataki Ferenc ny. tanár, történész (1908-1994)
Gál József birkózó világbajnok (1918-2003)

Gál József (Cegléd, 1918. ápr.20.-Cegléd, 2003. febr.9.) birkózó

Fuvaros édesapja mellett korán megszokta a nehéz fizikai munkát, de az erős gyermek kezdetben nem is gondolt arra, hogy sportoljon, annyira lekötötte a munka. A Református Elemi iskola kitűnő rendű tanulója volt, de továbbtanulásra nem gondolhatott, várta a munka édesapja mellett.

Családi házukkal szemben lakott Zsámboki Pál péksegéd, a Ceglédi MOVE SE egyik legtehetségesebb birkózója.

Ő vitte be az ifjú Gál Jóskát birkózni a MOVE SE szakosztályába.

Versenyezni a Levente SE-keretében kezdett, nyert is levente országos bajnokságot. Itt Nagy János tanító - a ceglédi birkózósportot megalapító - Nagy Sándor fia volt az edzője. 1932-től kezdve már tagja a MOVE SE birkózó szakosztályának, ahol Száraz György edző keze alatt gyors fejlődésnek indult. 1934-ben országos ifjúsági bajnok, 1935-ben tagja a magyar bajnokságot nyert MOVE ifjúsági csapatnak. Erről írt a korabeli ceglédi sajtó: "A MOVE nagyszerű ifjúsági gárdájából minden bizonnyal a 17 éves Gál József előtt állnak a legnagyobb lehetőségek. Gálról még sokat fogunk hallani."

1935-ben a ceglédi birkózósport válságba jutott: megalakult az önálló Vasutas Sport Egyesület és a biztos megélhetést, nyugdíjas állást nyújtó MÁV-sportegyesületbe átigazolt a birkózók jelentős része. Gál megmaradt a MOVE versenyzőjének.

"A vasutasok lehozták a fővárosból Gyarmati Pált, a Bp. Törekvés kitűnő versenyzőjét edzőnek. Keze alatt Holló Pál 1937-ben magyar bajnokságot nyert. Érdekessége ennek a január 10-én lezajlott versenynek, hogy az országos döntőben két ceglédi fiú került egymással szembe: Gál József a Ceglédi MOVE és Holló Pál, a Ceglédi Vasutas színeiben. Ekkor még Holló győzött."

Gál viszont feltartóztathatatlanul tört fölfelé: 1938-ban az egyik hazai versenyen meglátta őt Matura Mihály, a magyar birkózósport egyik legnevesebb vezetője. Azonnal felvitte Gál Józsefet a fővárosba és leigazolta az UTE-be. A ceglédi fiú azonban nem tudta megszokni az idegen környezetet, rövid két hónap után visszatért szülővárosába, és a helyi MOVE-ban folytatta szorgalmasan az edzéseket.

Ekkor már önálló fuvarosként dolgozott a 21 éves fiatalember. Kemény napi munkája után minden este bejárt az edzésre és órákon át gyúrta társait. Szorgalmas munkájának meg is lett az eredménye: 1940-ben behívták a válogatott keretbe. 1941-ben ő nyerte meg könnyűsúlyban a kötöttfogású magyar bajnokságot. 1942-ben pedig megismételte: másodszor bizonyult a legjobbnak súlycsoportjában.

1942-ben megnősült. 1943-ban behívták katonai szolgálatra. Először Cegléden teljesített szolgálatot, így tudott edzésre járni, s 1943-ban is megnyerte a magyar bajnokságot, de mostmár váltósúlyban. Nem sokkal később Kaposvárra helyezték, és 1944-ben a háborús események közepette szovjet hadifogságba esett.

Hogy nem következett be ezek után tragédia sportpályafutásában, a szerencsés véletlennek köszönhette: - a fogolytábor pékségébe került és nem romlott le fizikailag, mint a magyar hadifoglyok ezrei. Társaival kultúrprogramot szervezett a hadifoglyok számára és ennek keretében birkózó bemutatót is tartottak. Feltűnt itt egy szovjet tisztnek Gál tehetsége, és elintézte, hogy a magyar birkózó bejárhasson Szaratovba és együtt edzhessen a szovjet birkózókkal. 1948-ban tért haza Gál József három és fél év szovjet hadifogságból - de ő kivételesen egészségesen, jó edzettségi állapotban.

Hazatérése után azonnal meghívták a Vasutas SE birkózószakosztályába, ahol a tehetséges birkózók között hamar formába lendült. Hogy milyen tehetségek voltak ezekben az években, ebben a szakosztályban - elég annyit megjegyezni, hogy hármat is behívtak közülük a londoni olimpiai keretbe. Kenéz Bélát, Szalisznyó Józsefet és Soltész Lászlót. Az olimpiai keretben szereplő három társa látva Gál nagyszerű formáját, felvitte Gált Budapestre, hogy felhívják rá a birkózó szövetség figyelmét. Engedélyezték is, hogy megmérkőzzék Ferencz Károllyal, aki könnyűsúlyban képviselte volna a magyar színeket az olimpián. Gál biztosan győzte le az első számú jelöltet, de különböző megfontolásokból mégsem őt vitték ki Londonba.

Nagy csalódás volt ez számára, de nem adta föl, s 1948-ban már ismét ő a magyar bajnok! 1949-ben ötödször országos bajnok, a CVSE csapatával megnyerte a magyar vasutas bajnokságot, és többször szerepelt a válogatottban is.

1950-ben az első hivatalosan kiírt birkózó világbajnokságra Stockholmban került sor.

"Mint bomba robbant a meglepetés Stockholmban: egy ismeretlen magyar birkózó egyetlen vereség nélkül lehengerelte súlycsoportját a kötöttfogásban és elsőként a magyar birkózósport történetében elnyerte a világbajnoki címet! A már 32 éves Gál József, aki majdnem elveszett a birkózósport számára, egyetlen vereség nélkül jutott föl a dobogó legmagasabb fokára. Görög, jugoszláv, svájci és dán ellenfelét 3:1 arányú pontozással, török ellenfelét tussal, s végül a döntőben a svéd Gustaf Freijt, a londoni olimpia könnyűsúlyú bajnokát is biztosan 3:1 arányba győzte le."

"A világbajnok ceglédi birkózó fogadtatása szülővárosában rendkívüli esemény volt. A szakosztály agilis vezetőjének, Utassy Józsefnek szervező munkája révén, olyan ünneplésben részesítették, amilyen más ceglédi sportolónak még nem jutott ki: a család és jóbarátok, a szakosztály és a város egész sportszerető közönsége ott tolongott a vasútállomáson Gál József fogadtatásán. Különvonaton vitték be a Tanácsházára a tiszteletére rendezett ünnepségre."

A fuvaros kisipart az államosítás miatt fel kellett számolnia. A világraszóló siker után biztos állást kapott a vasútállomáson. Az áruforgalomnál dolgozott lelkiismeretesen, itt jutott idő a rendszeres edzésre is. Mert Gál József lankadatlan szorgalommal készült a következő versenyekre is. "1952-ben nagyszerű lehetőség nyílott a ceglédi birkózók előtt. Három ceglédi került be a helsinki olimpiai válogatottba: Kenéz Béla, Gál József és Soltész László. Gál, aki súlycsoportjának elsőszámú jelöltje volt, a tatai táborban bordatörést szenvedett. Ekkor helyére Tar Gyulát tették be a csapatba. Amikor aztán Gál a gondos kezelés nyomán mégis rendbejött az indulásig, a vezetőség nem akarta lecserélni Tar Gyulát sem, de ki akarta vinni Gált is. Azt a megoldást választották, hogy Gál Józsefet áttették a szabadfogásba, bízva abban, hogy nagy erejével ott is boldogulni fog." A számára szokatlan fogásnemben a balszerencsés sorsolás, és a súlyos bírói tévedések is súlytották.

Gál József sokáig nem tudta kiheverni ezt a kudarcot, melyről pedig ő tehetett a legkevésbé.

1953-ban szeretett felesége hirtelen rosszul lett, kórházba szállították de az életét megmenteni már nem lehetett. Leánya Sárika még csak tíz éves volt. Lelki bánatával dacolva , továbbra is végezte munkáját a vasútnál és járt az edzésekre. Belátta azonban, hogy kislánya mellé anya kell. 1954-ben újra megnősült. 1956-ban megszületett második leány gyermeke, Marika és így ismét teljes lett a családi boldogság.

1954-ben még megnyerte - hatodszor - a magyar bajnokságot. 1955-ben részt vett az isztambuli nemzetközi Vasutas Bajnokságon, de érezve, hogy eljárt fölötte az idő, 1958-ban, 40 éves korában abbahagyta a versenyszerű sportolást.

A sporttól azonban nem szakadt el: egy ideig a CVSE ifjúsági birkózóinak volt az edzője, majd az egyesület elnöke, végül a labdarúgó szakosztály vezetőjeként tevékenykedett.

Teljesült a vágya, nyugdíjas éveinek igazi boldogságát az 1983-ban született unokája, Marietta jelentette számára. Szívesen tevékenykedett messze híres szőlőskertjében, jó szívvel kínálta saját termesztésű finom homoki borát. Gyönyörű galambjai több versenyen nyertek szép elismerést.

Cegléd Város Önkormányzata 1993-ban Cegléd Díszpolgárává választotta.

1998-ban 80. születésnapján Cegléd város vezetése szép serleggel köszöntötte fel. 2000. március 23-án a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, Dr. Hegedűs Csaba kupával, a Vasutas Sportközpont arany emlék plakettel gratulált Gál József stockholmi világbajnoki győzelmének 50 éves évfordulójára.

2001-ben Cegléd Város Önkormányzata Cegléd Város Sportjáért Díjat alapított, melynek átadására minden év március 23-án kerül sor, Gál József világbajnoki győzelmének tiszteletére.

2002-ben Gál József megkapta a Magyar Birkózósport Szakmai Érdemrendjének Arany Fokozatát, amely a magyar birkózósport legnagyobb szakmai elismerése.

 

Irodalom: Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (Cegléd 1984); Kürti Béla: Tallózás a ceglédi sport múltjában (Cegléd 1987); Kürti Béla: Ceglédi olimpiai kalauz (Cegléd 1996); Svábenszki Pál: Rekviem Gál Józsefért (Cegléd 2003)

- K.T. -

1989. - Patkós Irma színművésznő (1900-1996)

Patkós Irma (Sziklai Jenőné) (Cegléd, 1900. márc. 8 - Cegléd, 1996. okt. 24) színésznő

Nővére, Eszter, a református egyház kántora: Mihó Ernő alapította zeneiskolában tanul, ahol Irmát - aki néhányszor elkíséri testvérét - elbűvöli a zene; olyannyira, hogy ének- és zongoraórákon vesz részt, skálázik. Eltelik három esztendő, 1917 őszén nővérével a fővárosba indul, szerencsét próbálni. Ám a fiatal lány nem talál állást, elkeseredettsége újra hazahozza szüleihez. Hat hónap múlva azonban már ismét Pesten van, s a Singer és Wolfnernél, az Új Idők kiadónál ragasztja a lakáscímkéket a borítékokra, kenyérkeresetként. Majd 1918 őszén Eszterrel együtt - szülei tudta nélkül - beiratkozik az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájába, azt végezte 1920-ban. Nyíregyházán kezdte pályáját, majd rövid ideig Békéscsabán szerepelt. 1922-ben Szegeden, 1923 nyarán Makón, majd Szentesen, 1923-1924-ben Békéscsabán, 1924-től Nyíregyházán, 1925-1926-ban Pécsett, 1926-tól 1931-ig Szegeden, 1931-1932-ben Debrecenben, 1932-1939 között Szegeden szerepelt. 1931-től 1941-ig a Fővárosi Operettszínház, 1942-43-ban Földessy Géza társulatának tagja volt, operettek naiva- és szubrett szerepeit alakította. Pályájának első szakaszát Sziklai Jenővel kötött házassága (1923) határozta meg. Életének keserű és nehéz időszaka kezdődik: Sziklait leváltják társigazgatói posztjáról származása miatt, s 1944. október 23-án munkaszolgálatra vonul be, akinek végül is az ausztriai gmündeni táborban vész örökre nyoma.

1945 után csak kisebb szerepeket kapott a Fővárosi Operettszínházban, a Nemzeti Színházban, 1950-1953 között a Magyar Néphadsereg Színházában, 1954-1960 között a Madách Színházban. 1960-ban beadja nyugdíjaztatási kérvényét, melyre néhány hónap elteltével elfogadó válasz érkezik, majd 1961. március 15-én hazaköltözik szeretteihez Ceglédre.

Nyugdíjasként számos filmszerepben bizonyította karakterformáló tehetségét. Eljátssza a "Gyermekbetegségek" című vígjáték nagymamaszerepét, ezt 1967-ben az "Ünnepnapok" című filmdráma követi, majd a "Bűbájosok" és a "Kitörés" című filmek szereplője. Az újabb véletlenek szerencsés összjátéka Kenyeres Gábor "Végre hétfő" című játékfilmjének próbafelvételére sodorja, amelyet megnézve Sándor Pál és Tóth Zsuzsa tetszését is elnyeri az ekkor már nagymamakorú színésznő, s a "Sárika, drágám!" című drámájukba hívják Patkós Irmát, melyet Pécsett forgatnak. Ebben az alkotásban nyújtott alakításáért a film számára felfedezett Irma nénit nívódíjjal jutalmazzák. 1971-ben forgatják a "Végre hétfő"-t, nyomában pedig a "Hangyaboly" című filmet. Sándor Pál portéfilmet készít Patkós Irmáról szülővárosában, Cegléden, és ezt követik egyebek között olyan filmek, mint a "Holt vidék" és a "Legszebb férfikor". Ez utóbbiban Latinovits Zoltán partnere Patkós Irma, aki igen keresett színésznővé válik a televíziós rendezők körében. "A falu jegyzője", a "Nyolc évszak", a "Gyerek születik", a "Dublőrök éjszakája", a "Trópus", valamint az "Öregberény" és a "Mindszenty bíboros élete" című filmekben játszik, ez utóbbiakban immár 94 évesen, de vidéki életét most már egyedül élve sem adja fel.

1989-ben megkapta a Cegléd Város Díszpolgára címet. Az egyik terem a helyi filmszínházban a nevét viseli, valamint művészeti iskolát - színi tanodát - neveztek el róla. A ceglédi Kossuth Múzeumban "Patkós Irma hagyatéka" címmel tekinthető meg időszaki kiállítás a Kossuth Művelődési Központban pedig a mellszobrát láthatják az ide betérők. Házát, kicsi vagyonkáját a végrendeletében Cegléd városára hagyta, hogy ott emlékházat hozzon létre. Ezzel azóta is adósai vagyunk.

Főbb szerepei: Bob herceg (Huszka J.); Francia királylány (Kacsoh P.: János vitéz); Örzse (Kodály Z.: Háry János); Gábor diák (Huszka J.: Gül Baba); Mária Terézia (Beck M.: Pozsonyi lakodalom).

Irodalom: C. Fehér Ferenc: P. I. (Cegléd, 1990).

- K.T. -

Kapcsolódó honlap:

http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/patkoselet.htm

1983. - Kárpáti Ferenc altábornagy (1926-1990)