Hír, program, komment

A pénzügyi osztály munkatársaival naponta áttekinti a pénzügyi helyzetet, ami egyszerű magyar fordításban ma azt jelenti, hogy mennyi csörög a kasszában, mi az, amire még futja, és mi az, amire nem. Sokszor fordul elő, hogy kényszerűségből egy-egy halaszthatónak ítélt számla kiegyenlítése hátrébb sorolódik.

- Látom a gond gyűrűit, az aggódást. De miért vannak itt gondfelhők? Ezzel kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetőjének nyilatkozata szó szerint az volt, hogy "hatalmas tartalékkal indultunk neki az idei évnek."

- Hát igen! Csak a számokat nézve akár igaz is lehetne az állítás. Frakcióvezető úr - gondolom - a zárszámadás számaira gondolt, ami szerint az évet közel 1,4 milliárd forint maradvánnyal zártuk. Ennek a szép összegnek azonban több mint 94%-a úgynevezett kötelezettségvállalással terhelt maradvány volt, és csupán 80 millió forint volt a szabadon felhasználható összeg. A kimutatásban egyáltalán nem szerepelt, hogy ezzel szemben több mint 90 millió forint - nagyrészt még nem lejárt - kifizetetlen számla hevert az asztalon a zárás időpontjában. A város egyik cégének, a VÁRVAG Kft -nek tartoztunk. A cég hála Istennek rendelkezett akkora tartalékkal, hogy néhány hetet csúszhatott a számlák kiegyenlítése.

- Pénzügyekhez nem értő polgárok lehet, hogy ilyen számokkal és összefüggésekkel könnyen zavarba hozhatók. Mert például mit jelent az, hogy kötelezettségvállalással terhelt pénz?

- Ezekhez az összegekhez egy-egy meghatározott beruházás támogatására pályázat útján, vagy kormányhatározat révén jutott a város. Ezeket a pénzösszegeket - akár külön számlán kell tartani, akár nem - kizárólag a meghatározott célra lehet felhasználni. Nem akarok unalmas lenni, viszont pontos és igazmondó annál inkább! Itt van például a Gál József Sportcsarnok. Felújítására 5 évvel ezelőtt az 1818/2016 számú Kormányhatározat alapján ötszáz millió forintot kapott a város, melyet külön számlán kell tartanunk. Múlt év végéig már több mint 70 millió forintot elköltött az előző vezetés, de a maradék pénzt csak a sportcsarnokra lehet fordítani. Ugyancsak idetartozik még a belvárosi piac korszerűsítésére kapott százmillió, vagy az ipari park fejlesztésére kapott több százmillió forint stb… Ezekből tevődik össze a fent már említett közel 1,4 milliárd forint. Ez a pénz csak ezekre a beruházásokra fordítható.

- Az országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést. Mit mutatnak a számok?

- Erre is igaz, hogy az ördög a részletekben rejlik. A kormány oldal azt kommunikálja, hogy jóval több pénz jut az önkormányzatoknak jövőre, mint idén. Az ellenzék azzal vág vissza, hogy az elvonások (bizonyos bevételek elvonása, szolidaritási adó stb…) jóval nagyobb tételt mutatnak, mint a támogatási növekedés. Én ebben nem szívesen foglalok állást. Mindaddig, amíg a normatívákat - azaz, hogy adott feladatra mekkora összeget kapunk - nem ismerjük, addig nem is lehet korrekt mó- don állást foglalni. Az biztos, hogy ezek a normatívák soha nem fedik teljes mértékben az adott tevékenység (pl. óvodák, könyvtár stb…) valós költségeit, ezért nem mindegy, hogy a város saját bevételei, miképpen alakulnak. Az mindenesetre megnyugtató, hogy a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény (leánykori nevén lex Göd) nem érinti Ceglédet, igaz, a végrehajtási rendelet még nem ismert.

- A saját bevételeket illetően is ilyen nagy a bizonytalanság?

- Ha lehet még nagyobb, és az év második felét illetően is kétségeim vannak. A veszélyhelyzetre tekintettel a vállalkozások beszámolási kötelezettségét szeptemberre tolták, és az adóalap feltöltését illetően is az önkormányzatot átmenetileg hátrányosan érintő változások történtek. Az elvonások maradtak, a várható bevételeket még nem látjuk.

- Ez indokolja a címben szereplő, ezek szerint már vízre bocsátott Titanic képét?

- Lehet, hogy kicsit túlzónak tűnik a hasonlat, de ez jutott eszembe a testületi ülésen, amikor kértem, hogy különböző bizottsági keretek és a sportkeret meghirdetésével várjunk szeptemberig, amikor már biztosan látjuk a bevételek alakulását. Különös tekintettel arra, hogy nem várt, halaszthatatlan kiadások is jelentkezhetnek, mint most a mozi tetőzetének javítása. Javaslatomat nem vették figyelembe. Gazdasági megfontolásból született az az előterjesztésem is, hogy az idén augusztus 20-án ne legyen tűzijáték, bő tíz perc alatt ne durrogtassunk el közel egymillió forintot. Az előterjesztést a testület többsége nem vette napirendre, mondván ezt el tudom egyedül is dönteni. Az a mini népszavazás eldöntötte a kérdést, melyet facebook oldalamon hirdettem meg. 1200 ember tisztelt meg azzal, hogy a kérdéssel kapcsolatban elmondta a véleményét. Több mint 80%-uk azt javasolta, hogy ne legyen tűzijáték, így nem is lesz.

- Ebben a beszélgetésünkben is pezseg idő. Remélem, ez a nyílt nyilatkozatszándék megmarad továbbra is.

- Ez természetes, bármikor készséggel állok a közvélemény tájékoztatására.

P. G. I

(Megjelent a Ceglédi Hírmondó 2020. július 16-ai számában.)

Fotó: Kisfaludi István