ENGLISH DEUTSCH
Ma 2020. július 16. csütörtök, Valter napja van. - Holnap Endre, Elek napja lesz.

ESEMÉNYNAPTÁR

Ke Sz Cs Sz Va
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31    

Aktuális programok

Jelenleg
nincsenek
programok...

www.cegledkartya.hu

www.cegledkartya.hu

www.cegledfurdo.hu

www.cegleditermal.hu

www.varvag.hu

www.varvag.hu

www.cvf.hu

www.cvf.hu

www.ctv.hu

www.ctv.hu

cegledisportcentrum.hu

www.cegledisportcentrum.hu

www.okoviz.hu

www.okoviz.hu

www.cegledikultura.hu

cegledikultura.hu

Szennyvízszállítás

www.comboscsatornatisztitas.hu

2700 Cegléd, Ölyv u. 4.

Tel: 06 53/707-050

Mobil: 06 30/6353-018

Email:

combos@t-online.hu

combosbt01@flah-net.hu

Web:

comboscsatornatisztitas.hu

Közösségi Sportváros Vagyunk

Hír, program, komment

Ceglédi legendák - zseniális építőművészek Cegléden 2.

2020.04.10. 10:05 Rovat: Közélet
Ceglédi legendák - zseniális építőművészek Cegléden 2.

Folytassuk városunkkal való ismerkedést. Álljunk meg egy olyan épület előtt, amelyet szinte minden nap látunk, vagy elmegyünk előtte- ez a Posta épülete. Az előző cikkben (Zseniális építészek keze nyoma Cegléden) már méltattuk a kiváló építészeket, akiknek az alkotásait Cegléden megcsodálhatjuk.

Neuschloss - Knüsli Kornél és ifj. Gyenes Lajost, a ceglédi Posta építőinek az életútját érdemes egy kicsit részletesebben, közelebbről megismerni. Neuschloss-Knüsli Kornél Budapesten született 1864. június 17-én, szaktanulmányait Zürichben végezte, azután Párisban dolgozott. A magyar fővárosban művészettörténetből doktori címet szerzett. Ő tervezte Budapesten a postások zuglói lakóháztelepét, az Állatkert elefántházát és főbejáratát, a budai gázgyárat,(ifj. Gyenes Lajossal )a Bethlen-udvart, és sok bérházat. Életművének legértékesebb darabja lett a Fővárosi Állat- és Növénykert főbejárati kapuja valamint a Vastagbőrűek háza, más néven Elefántház. Építészeti munkásságában fontos szerepet kaptak a Magyar Királyi Posta által biztosított megrendelések is. Az építészeti és művészettörténeti tevékenysége mellett, régészeti munkássága is figyelemre méltó volt. A Magyar Királyi Ludovika Akadémián az építési szerkezettant oktatott az 1920-as években. 1935. március 26-án Budapesten hunyt el. Ifj Gyenes Lajosnak 1924 után Neuschloss Kornéllal volt közös irodája. A két világháború közötti időszak egyik legtöbbet foglalkoztatott budapesti építésze volt ő is. 56 éves korában a nyilasok vetettek véget életének.

 

De térjünk vissza az általuk tervezett ceglédi Posta épületéhez - érdemes belelapozni a Posta történetébe is. Cegléd csomópontként fogta össze egykor Temesvár, Debrecen és Pest-Buda országútjait, az innen induló utak találkozása indokolta, hogy Posta létesüljön a településen. A Posta első hivatalos említése 1841-ből való, ekkor keletkezett a "Czeglédi levélposta Járás" című hirdetmény. A szolgáltatást olyannyira nagy becsben tartották akkoriban, hogy még azt az utcát is Postára keresztelték, amelyeken a leveleket szállították. Ennek ellenére a mai napig nem tudni, hogy pontosan hol állt a ló váltó állomás épülete, ahova a küldemények befutottak. A ceglédi Posta első említése, pontos helyéről a helyi újságok adtak először említést 1893-ban. Ebben tudatták olvasóikkal, hogy a Posta irodái az un. Gyömrey - féle házba költöztek. Ez a Kossuth téri épület ma is létezik: többszöri átalakítást és felújítást követően manapság a Kossuth Művelődési Központ intézményeként üzemel. Az első világháborút követően újjá kellett szervezni az ország közigazgatását, hiszen a korábbi Posta igazgatóságok egy része a határokon túlra került. A ceglédi új postaépület építésének a kérdése csak 1927-ben került napirendre. Gyorsan megvalósult, 1929-re már állt is a zágrábi postához hasonló vörös téglás, art deco stílusú épület a Kossuth Ferenc és a Gubody utca sarkán.


Érdemes az épület homlokzatát is szemrevételezni, műkő elemek és faragványok, illetve stílszerűen postai szimbólumok díszítik.


Kicsit álljunk meg: honnan ered a posta elnevezés? A vasút megjelenése előtt postakocsik bonyolították le a küldemények, hírek, pénz, csomag szállítmányokat. Ki kellett ehhez építeni un. megállóhelyeket, ahol lovakat váltottak és megpihentek. Mivel Cegléd is egy csomópont volt, itt is működött ilyen megállóhely. (a pontos helyét nem ismerjük). A postakocsik csak kijelölt utakon közlekedtek. Mielőtt ez a rendszer kialakult volna, a küldemények, levelek továbbítását a török hódoltság idején a marhakereskedőkre bízták. Hogy mikor indultak útnak ezek a céhes kereskedők, azt figyelni kellett, ill. a céhes kereskedőknek is jelezni kellett az indulásukat. Az a hely, ahova a küldeményeket leadták, "posta statio" névvel illették, s ezt a szót használjuk azóta is. A kürt, mint a posta jelképe is innen ered, ugyanis a kürtöt használták az indulás előtti jelzésnek. De van még egy érdekesség, ha a jelképekről, eredetéről olvasunk. 1748-ban Mária Terézia kiadta az un. postai patenst, modernizálta ezzel a postaszolgálatot. Külön kellett választani a levél és a csomagküldemények kocsi postáját. Ennek értelmében az a kocsi, amelyik levelet vitt, mást nem vihetett. Ez volt a "mallposta", azaz a levélposta, s innen ered a mail elnevezés korunkban. A vasút megjelenése aztán forradalmasított postai szolgálatot.


De térjünk vissza ismét a posta épületéhez. Látni, hogy szorosan egymás mellett van a Szent Kereszt katolikus iskolával az épület. Azt kevesen tudják, hogy az iskola valamikor egy híres, legendás fogadó, a "Vadember fogadó" néven működött. (Hidvégi Lajos tanár úr, történész írt erről nagyon érdekesen). Már a neve is szokatlan: Vadember. Ez onnan eredt, hogy a fogadó ajtaja felett egy bádog lemezen egy festett szerecsen gyerek képe volt látható. Mivel a ceglédiek néger, szerecsen gyereket nem láttak, elnevezték vadembernek. Az is érdekes, hogy jutott eszébe valakinek Cegléden ilyen nevet adni? Ez abból a divat szokásból eredt, hogy a bécsi és párizsi úriasszonyok amikor hintóval kihajtottak, kicsi néger gyerekeket vittek magukkal felcicomázva. Úgy, mint most manapság sokan a kis ölebeket öltöztetik. Valószínű, hogy ezt a divatot látta egy uradalmi tisztviselő, s ennek az élménynek a hatására került a cégérre a néger gyerek. Abban az időben a néger a patikák és a fűszerboltok cégére volt sok helyen a császárvárosban, festett és faragott mivoltában. Az embléma után mondták szerecsennek. Utcák is felvették ezt a nevet, ha volt bennük ilyen nevű kocsma, fogadó, gyógyszertár vagy fűszerkereskedés. Cegléden a kis néger jó százötven évig a Pesti út 2. számú épület kapuja fölött lengedezett. Mindenkor barátságosan tekintett alá a ki- s bejáró magyarokra, akik nyikorgó szekereken, vagy deres szánokon érkeztek távoli tájakról. Közepén kapuval két ház volt a fogadó, az egyik igen régi, a városháza sarkával állott szemben, az 1800-as év fordulóján épült, stílusjegyei után klasszicistának minősíthető, s ennek a tornácát szép, zömök oszlopok zárták el az udvartól.


A fogadó a klarissza apácáké volt, később lett a rend feloszlatása után a vallásalapítványi uradalomé. 1895. április 21-én katolikus népgyűlésen egyhangúan elhatározták, hogy a (Vadember) fogadót megveszik iskolai célra. Az udvaron, ahol most a gyerekek játszanak, állt a lóistálló, olykor 60 lóval, 6-6 ablakkal, határosan a csizmadia céh házzal, ahol most a Posta épülete áll.


Szerencsére múlt idézést nemcsak a Posta előtt tapasztalhatjuk meg, mert ha belépünk, az ügyféltér is őrzi megjelenésében a régmúlt idők hangulatát. Szerencsére nem építették be az álmennyezetet, látható a plafon korabeli stukkó díszítése. Patinás az ügyfélpult is, fa portál, s eredetiek a fiók bérletesek számára kialakított helyiség is.

 

Még egy pillantást vessünk az épületre, az évszámra, és a tetején látható gyönyörű címerre, majd az utca jobb oldalán levő épület sarkán levő szoborra, amely Hephaisztoszt ábrázolja, aki a tűz, a vulkánok, a kovácsmesterség istene volt. Az ő műhelyében készültek Zeusz villámai, Héphaisztosz készítette Erósz nyilait is, Pandóra diadémját és Prométheusz eltéphetetlen bilincsei is az ő munkája. Akhilleusz áthatolhatatlan páncélzatát és fegyvereit is ő készítette. És persze az összes olümposzi fegyver is az ő keze munkája volt. A szobor, hogy hogyan került az épület sarkára, ennek az eredetére még nem találtunk magyarázatot. Ha valakinek van erről információja, kérjük megírni a Tourinform e-mail címére (tourinform1@cegledikultura.hu )


De ezzel még nem ért véget a séta, pár lépésre áll egy ugyancsak figyelemreméltó épület, a Gyermekkönyvtár épülete. Egykoron a Váradi bankár család építette saját lakás céljára. Valamikor az egyik termét freskók díszítették. Sajnos ebből nem sok maradt.


Ha tetszett a séta, barangolhatunk máskor is !

 

Forrás: Tourinform Cegléd

Fotó: Szokolai

Értékelés: 5/2
Még nincsenek hozzászólások




Új hozzászólás:

Kérjük jelentkezzen be, vagy regisztráljon a hozzászóláshoz!
KÖZÉRDEKŰ ADATOK E-Ügyintézés

Képtárak

Képtárak
CEGLÉD TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2017 CEGLÉD MEGÚJUL

Házhoz menő szelektív
HULLADÉKGYŰJTÉS
SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

SZÁLLÍTÁSI NAPTÁR

KÖRNYEZETSZÉPÍTÉS

CEGLÉD VÁROS
2020. ÉVI
KÖRNYEZETSZÉPÍTÉSI
ÉS
KÖRNYEZETVÉDELMI
PROGRAMJA

Panoráma képek

  • PANORÁMAKÉPEK

Turistatérkép

Túristatérkép

Térségi Adattár

www.kossuthtoborzo.hu

www.kossuthtoborzo.hu

www.laskafesztival.hu

www.laskafesztival.hu

Pest Megyei Békéltető testület

Pest Megyei Békéltető testület

Projektek

www.cegledkozvilagitas.hu
Bölcsőde bővítés 2014
www.varkonyikompetencia.cegled.hu
www.csatorna.cegled.hu
A lap 0.138 másodperc alatt készült el. | Copyright 2020 Ceglédinfo, design by © Ceglédinfo | ÍRJON NEKÜNK! | IMPRESSZUM
A látogatók száma 2015.05.04-től: 13814938 | Ebben a hónapban: 96784 | Ma: 4692 | jelenleg: 2 | Statisztika