Hír, program, komment

200 éve indult el Kőrösi Csoma Sándor, a székely nyelvzseni Erdélyből, hogy a messzi Himalája zordon vidékén a magyarok őshazáját kutassa. Az őshaza megtalálása helyett a Tibeti kultúra nagykövetévé, a keleti és nyugati világ közötti híd egyik legerősebb pillérévé vált. Délnyugat-tibeti kutatásaival szerzett halhatatlan érdemet. Közben 12 ezer km-nél hosszabb, alig ismert utat járt be, tekintélyes részét gyalogosan, és magányosan. Csoma a tibeti nyelvtan és szótár megírásával olyan egyetemes értékkel gazdagította az emberiség kultúráját, amilyennel kevés magyar ember dicsekedhet. Emellett nyelvtehetség volt, nyelvismerete 20 nyelvre terjedt ki. Gyűjteményeit a sok támogatásért az angol kormányra hagyta, sírjánál a bengáli Ázsiai Társaság emelt emlékoszlopot. Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi síroszlopáról festmény készült, mely gróf Széchenyi István tulajdonában volt. A festményt Széchenyi haláláig az asztalán tartotta.

Hogy kapcsolódik Irimiás Balázs Kőrösi Csoma Sándorhoz?

Irimiás Balázs 2007-ben "csak" egy biciklitúrára készült, a Himalája tetején megbújó, apró, magyar kötődésű Zangla faluba, ahol majdnem két évszázada, az első tibeti-angol szótár alapjait rakta le vándortudósunk, Kőrösi Csoma Sándor. Az itt talált épület évtizedek óta magányosan, és nagyon romos állapotban állt.  A bringázásból végül az lett, hogy Balázs és csapata egy alapítványt (Csoma Szobája Alapítvány) hoztak létre, hogy tovább vigyék és életben tartsák a nyelvtudós szellemiségét. A Csoma Szobája Alapítvány életre hívásakor az alapítók több célt tűztek ki a szervezet elé. Elsődleges feladatként a 16. századi Zanglai Királyi Palota állagmegőrzését, ahol Csoma feltételezett szobája található. Az épület évtizedek óta magányosan állt és romos állapota miatt, a munka megkezdésekor, csupán pár hónapot jósoltak neki. A helyreállítás a komoly összefogás ellenére is évekig tartott, hiszen a 4000 méteres magasság csak a nyári munkálatokat tette lehetővé. Az épületmentés mellett már a kezdetektől nagy hangsúlyt kapott a falu közösségének támogatása is, mivel alapvető célkitűzésként, Csoma szellemi örökségét is szerették volna ápolni. Napirendre tűzték a gyerekek téli taníttatásának megoldását, ugyanis a betonból épült iskolát a téli csípős mínusz 30 fokban lehetetlen volt felfűteni. Így született meg a Napiskola terve, ami solar elemek segítségével, a nap energiáját újra hasznosítva, télen is kellemes hőmérsékletet biztosít az oktatáshoz. A tervezés és kivitelezés során nagy hangsúlyt fektettek a tibeti hagyományokra, fontosnak tartották, hogy az iskola helyi anyagok felhasználásával épüljön fel. Munkája eredményeként már hatodik éve indulnak útnak magyar önkéntesek, hogy a Kőrösi Csoma Sándor által lakott egykori Zanglai Palota helyreállításán és állagmegőrzésén dolgozzanak India nyugat-tibeti részén.

Irimiás Balázs, kulturális örökségmegőrző és értékteremtő himalájai munkájáról fog mesélni nekünk Cegléden, a Bakancslista Utazási Klub rendezvényén a Kaszinóban.

Kőrösi Csoma Sándor élete utazók és önkéntesek százait inspirálja napjaikban is. Milyen élete lehetett a székely tudósnak a világ tetején, ahol egy magyar önkéntes csapat már a harmadik napiskolát építi? Ha kíváncsiak a válaszra, jöjjenek el, és hallgassák meg!

Az előadás ingyenes, de ha szeretne valaki erre a nemes célra adományozni, az megteheti az est folyamán.   

Fotók: Irimiás Balázs , Kovács Edina és Mohai Balázs