Hír, program, komment

Természetesen zömében olyanok ültek a nézőtéren, akik az ötven évvel ezelőtti első dzsessz-napokon még tinikorú zenerajongóként vettek részt. A mostani fellépők közül páran az 1968-as eseményen még maguk is ámulva hallgatták a zene nagyjait, sőt épp ott és akkor kaptak kedvet, kötelezték el magukat életre szólóan egy-egy hangszer és a dzsessz mellett.

A műsort korabeli kisfilm vezette be, majd a helyi rádió műsorvezetője, Szatmári Gábor vitte végig az estet érdekes információkkal látva el a hallgatóságot. A ceglédi múzeum igazgatója,Reznák Erzsébet történész idézte fel a korabeli vendéglátást, rövid áttekintést adva a Róna Vendéglátó Vállalatról és a kapcsolódó zenei életről.

Végig jelen volt az ötletgazda, az akkor harminchat esztendős Dr. Hajdu Endre, akit ma már mindenki Bandi bácsiként ismer és szeret, a Róna egykori névadó igazgatója. 1968-ban már érződött némi lazulás a kultúrpolitikában, s ha csikorogva is, de beindult az új gazdasági mechanizmusnak nevezett csodafegyver. Így esett, hogy Bandi bácsi - aki maga is zongorázott a Délibáb presszóban -, meghívta a zenéléstől épp visszavonulni készülő (és jogászi pályára visszatérni szándékozó) Dr. Garay Attilát, legyen a vállalat művészeti vezetője. Ezzel meg is indult Cegléden a vendéglátás felvirágoztatása mellett az élénk és nívós dzsesszélet.

Nyírán Ferenc írása ITT olvasható.

Forrás: beatkorszak.blog.hu