Hír, program, komment

A laktanyában meghalt, fogvatartott illetve onnan a Szovjetunióba, Malenkij robotra vagy Gulág táborokba hurcolt civilek és hadifoglyok emlékére alakítanák ki az emlékhelyet, a tervek szerint 2017-ben.   

47 településen 56 fogolytábor működött, a legnagyobb közülük Cegléden. Mintegy kétszázezren töltöttek itt hosszabb-rövidebb időt. Az embertelen, siralmas körülmények miatt mintegy ötezren haltak meg a ceglédi fogolytáborban. Legtöbbjüket jeltelen tömegsírokba temették el. 1944-ben és ’45-ben Magyarországon százezernél is több ember nyomorgott szögesdrótok mögött, mielőtt a Szovjetunióba hurcolták volna őket. Az egykori ceglédi huszár- és páncélos laktanya épületei közül jónéhány még ma is áll. A foglyok segélykiállításait, ceruzával vagy szöggel karcolt üzeneteiket ma is őrzik a téglák. Jójárt György könyvet is írt a ceglédi fogolytáborról, ahol 1945 májusában 130 ezren tartózkodtak, több mint 30 százalékuk civil lakos volt. A 2017. februárig tartó Gulág emlékév kapcsán az országban számos megemlékezés, kiállítás lesz és történelmi emlékhelyeket is kialakítanak. A 48 történelmi emlékhely között a ceglédi huszárlaktanya is szerepel - az ezt kimondó kormányrendelet két napja jelent meg a Magyar Közlönyben.

"Július 10-én történelmi emlékhelyként felvételre került a ceglédi huszárlaktanya és az ehhez kapcsolódó történelmi emlék. Ezzel párhuzamosan zajlik egy munka a tavaly év óta. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, illetve a miniszterelnökséget, a Veritas történetkutató központot, hogy egy komplex kutatóbázis, levéltár, kiállítótér létesüljön itt." - fogalmazott Takáts László polgármester.

Az emlékhely kialakításának háttérmunkái javában zajlanak - mondta a polgármester. Takáts László hozzátette: szeretnék, ha az emlékhely a huszárlaktanya történetét is bemutatná és a kuláküldözés áldozatai előtt is tisztelegne. "Mi kértük azt a ceglédi önkormányzat részéről, hogy ha magának a huszárlaktanyának történetét illetve a ceglédi kuláküldözéseknek az áldozatairól is lehetne, úgyhogy elég komplex dolog ez. Ez zajlik. Ha lesz egy elfogadott koncepció akkor mindenképpen a következő lépés az, hogy pénzügyi forrásokat kell hozzárendelni. Ez azért több százmilliós de akár milliárdos nagyságrendű beruházás is lenne."

A szolnoki úti volt huszárlaktanya épületei jelenleg magántulajdonban vannak, tehát az épületek megvásárolása után kezdődhetne csak el a kiállítóközpont kialakítása - tette hozzá a polgármester.

Forrás: ctv.hu

Fotó: Szokolai Attila