A Kuláküldözés Emléknapján, június 29-én, Péter-Pál napján, az aratás hagyományos kezdetén múltidézést tartottak Cegléden a református gyülekezeti házban.
Egy gyilkos rendszer beteg kegyetlenségének áldozatairól történelmi visszatekintést tartó Klément György agrármérnök, önkormányzati képviselő családjában is többen rajta voltak a kuláklistán és jószerével mindenüket elveszítették az ötvenes években. Mint mondta, 1948/49 fordulóján majd hetvenezer család (Cegléden mintegy 500 család) került fel az úgynevezett kuláklistára. S akit egyszer kuláknak neveztek, az nem szabadulhatott meg ettől a bélyegtől, még ha eladta, vagy családtagjai között szétíratta a földjét, sem. A becsülettel gazdálkodó parasztságra kivetett kötelező beszolgáltatás, a padlássöprés, a bányába, munkatáborba hurcolás, egyértelműen a kulákok ellehetetlenítését szolgálták.
- Az értelmetlen szenvedések miatt, kutyakötelességünk kimondani a múlt bűneit, megismerni annak minden részletét, egyszersmind eltökéltnek kell lennünk, hogy ilyen értelmetlen szörnyűség soha ne ismétlődhessen meg Magyarországon - zárta beszédét Klément György. Ezt követően Hánka Levente református lelkész kegyeleti megemlékezést tartott. Mivel a Református Nagytemplom felújítása miatt a kuláküldözés emléktábláját nem lehetett megkoszorúzni, ezért gyertya és mécsesek gyújtásával adóztak az áldozatok emlékének.