Immár harmadik ízben hívogatta a város népét a Református Nagytemplom előtti szilveszteri csergetésre a Ceglédi Hagyományéltető Baráti Kör. Idén is Magyarország több településéről, valamint délvidékről jöttek régi népviseletet, vagy csikós-, paraszt- betyárgúnyát viselő családok, és legények, meg leányok.
A 78 karikás ostoros férfi-embert s hölgyet, és századnyi kísérőjüket, valamint a nézőközönséget Takáts László a ceglédi polgármester üdvözölte és köszönetet mondott a szervezőknek, hangsúlyozva: " A múltunkra épülő hagyományok nélkül nincs jövőnk." A városvezető arról is beszállt, hogy a pásztorhagyományok Cegléd városban is éltek a középkorban, amikor Nyugat-Európát nagyrészt hazánk látta el marhahússal. A gulyák útvonalának egyik nagy pihenő-, megállóhelye volt városunk. A déli harangszót követően nagy ostordurrogtatás közepette megindult a menet, s vonult egészen a tér sarkáig. Ősi szokás szerint elűzve a rosszat, a bajt az újesztendő elől. Ezt követően különleges virtuóz egy- és kétostoros bemutatót tartott a Kisszállásról érkezett 15 esztendős Kunsági Bogár Bálint. Akitől megtudtam, hogy szinte valamennyi szabadidejét a hajdani betyárvilág történeteinek kutatására fordítja. Mert szeretné több, jogtalanul meggyalázott betyár nevét tiszta fényben feltüntetni az érdeklődők előtt. A felvonulást követően a gazdag műsor várta a Kossuth szobornál az érdeklődőket. Elsőként a hagyományőrző Kelevézek muzsikájára énekelt a ceglédi Gór- Nagy Erika. Fellépett Kiss Klaudia, Majláth Árpád és Monoki Imre néptáncos, valamint Ujj Tünde népdalénekes. a program végén pedig betyáravatást tartottak, s a legényt körbe csergették, aki vitézül állta a derekára fonódva nagyokat durranó ostort. A ceglédi hagyományéltetők vendégül látták a távolból érkezett vendégeiket a Cegléd és Vidéke Ipartestülete székházában. Ahol Bekő Dezső a baráti kör vezetője elárulta, hogy jövő szilveszterkor ismét megszervezik a szilveszteri évbúcsúztató csergetést, valamint a zenei, dal és néptánc bemutatót.