Hír, program, komment

A kérdés feltevése első hangzásra abszurd. Ennek az ellenkezőjét mutatta meg az előadó, aki Volter Etelka tanárnő meghívására jött el népszerűsíteni a mumusként számon tartott matematikát. Karsai János matematikusként végzett az SZTE-n (JATE) 1981-ben. Gyógyszerészek, biológusok számára biomatematikát, matematika szakosoknak, mérnököknek a számítógéppel segített matematikai modellezés alapjait tanítja Szegeden és Berlinben. Alkalmazott matematikával, rezgésekkel, epidemiológiai és populációdinamikai modellek számítógéppel segített vizsgálatával foglalkozik. Szívügye a matematika oktatásának korszerűsítése, a matematika megszerettetése, különös tekintettel az alkalmazókra. Az előadás saját, virágokról készített fotói vetítésével kezdődött, bizonyítva, hogy a matematika életünk minden pillanatában jelen van. Példákkal illusztrálta, hogy a természet jelenségei leírhatók matematikai modellekkel. A labda pattogtatása, a hintázás, az influenza terjedése, a csillagászat, a kupolaépítés verbálisan jól elmesélhető, de ki gondolná, hogy matematikailag is - még ha nem is könnyen, de - levezethető.

A természetben ilyen például a villám mintázata, a levél erezete, a felhők formája, vagy a hópelyhek alakja. A természetben megjelenő formák és minták modellezése, mesterséges reprodukálása érdekes feladat és néha segít megérteni ezek viselkedését is. A fotók után kezdődött a "bizonyítás", és az előadás végére az egyenletek segítségével szebbnél-szebb virágok varázsolódtak a kivetítőre. Az előadásban kiderült, hogy egyszerű és kevésbé egyszerű matematikai eszközökkel (függvények, transzformációk, iteratív algoritmusok) virtuális alakzatokat, például gyümölcsöket és virágokat készíthetünk, a természetben is előforduló iteratív mintákat (fraktálszerű alakzatokat) generálhatunk.

Egy óra elteltével kicsit más "szemmel" álltunk fel, reméljük a diákok is. Most már egy virágsziromra, virágra rápillantva annak szépségében - ha nem is egy formula levezetését - de a formák, vonalak rendszerének, matematikájának szépségét is megláthatjuk.

A tanárnő és a docens úr is megígérte, hogy tavasszal folytatódik a "népszerű matematika" előadás, és egy sorozat indulhat el a matematika szépségének a megismerésére.

Reméljük, hogy olyan izgalmas előadásokat is hallhatunk majd, mint pl. "Szerelem és más drogok matematikus szemmel". Tervezzük Dr Szilassi Lajos meghívását, akinek a nevéhez fűződik a róla elnevezett un. Szilassi poliéder. Ennek a gyűrűszerű testnek 7 lapja, 14 csúcsa, és 21 éle van, és jellegzetessége, hogy a tetraéder mellett az egyetlen olyan ismert poliéder, amire teljesül, hogy bármely két lapjának van közös éle. A világon közismert lett, oly annyira, hogy a híres matematikus Pierre Fermat szülőházának udvarán fel is van állítva egy lézertechnikával készült a Szilassi-féle polieder.

Reméljük a cikk felkeltette az érdeklődést, és várjuk a folytatást!