Hír, program, komment

A Nemzeti Vágta helyszíne a Hősök terétől az Oktgonig terjedt, "felvonult" szinte az ország, 16 magyarországi és négy határon túli Elővágta eredményeképpen képviselte magát  .Mindenki próbálta a legérdekesebb arculattal megmutatni a települése értékeit. Közben zenekarok, masírozó katonák, bohócok szórakoztatták a nagyérdemű közönséget.

A Nemzeti Vágta tradicionális futamaiban már a középdöntők is szoros versenyeket és komoly izgalmakat hoztak. A döntő mezőny végül a következőképpen alakult: Csemő színeiben, Petrik Tamás, (lova: Vicces); Baja képviseletében Németh János (My Boy Mennydörgés nyergében); Temerint Nagy Arnold képviselte, (lova: Fantázia); Füzérért Kun Ferenc lovagolt, (Colonia Victoria nyergében), Debrecenszíneit, Hajdú László képviselte, Lipto nevű lovával. A Nemzeti Vágta döntő futamában a küzdelem végig kiélezett volt. Végül a tavalyi füzéri bajnok, Kun Ferenc nem tudta megvédeni címét, Csemő lovasa, Petrik Tamás előzte meg őt. Petrik Tamás Füzér, Temerin, Baja és Debrecen lovasát utasította maga mögé a Millenniumi emlékmű körül kialakított különleges pályán. A 2017 leggyorsabb lovasa címet elnyert csemői versenyző a Nemzeti Vágta vándordíját, egy 1848-as huszárszablyát és ötmillió forintos jutalmat vehetett át az ünnepélyes díjátadón. Vicces hátára győzelmi takarót terítettek.

A városunkat, Ceglédet is reklámoztuk, Csemő részvételével. A szombati napon volt hatalmas tömeg, és bizony,  érdekes pillanatotokat éltünk át. Meglepően sok külföldi  érdeklődött Cegléd és Csemő iránt. Köztük egy fiatal német pár a Ruhr vidékéről fotózkodott sokáig a standunknál. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a nevük Ceglédi, és hírét viszik annak, hogy megtalálták a ceglédi standot. Sokan a fürdőt kérdezték, s megígérték, hogy most már biztosan eljönnek Ceglédre. Nagy érdeklődést váltott ki a standon egész nap Zsolt Kistamás nemezelő kézműves ténykedése. Érdekes módon több olyan turistát is odavonzott, akik rögtön felismerték ezt a népművészeti ágat. Sőt egy hölgy Mongóliából kért fotót Zsolttal és a megtekintésre felrakott Kazah nemeztakarót is lefotózta. Elmondása szerint a testvére otthon ugyancsak nemezkészítő kézműves. Mi is sokat tanultunk erről az érdekes művészetről. A nemezkészítés sokkal régebbi mesterség, mint például a fonás, vagy szövés. Őshazája Közép- és Belső Ázsia, valamint az európai pásztornépek által lakott területek. A hagyományos nemezelési eljárások, minta világ, technikák is innen származnak, s kísértetiesen hasonló motívumok fedezhetők fel. De ma is élő hagyomány, ahol pásztorkodással foglalkoznak, hogy nemezből készítsenek sátrakat, szőnyegeket, takarókat, izzasztókat, süvegeket, lábbeliket. Egy nemez sátor elkészítéséhez egy egész nyáj éves gyapjú hozamára van szükség. A technikája alig változott. Kérdeztük Zsoltot, hogy mi vonzza ebben a tevékenységben? Azt válaszolta, hogy ebben a rohanó világban, ahol egyre több a tucat árú, egy nemez tárgy melegséget, nyugalmat és egyediséget ad a tulajdonosának. Jó ránézni, kézbe venni. A takarók szélei például sötétbarnák, az anyaföldet jelképezik, valamint az összetartozásukat jelenti, mert akármennyire is eltérnek a törzsek nemeztakaróinak belső mintakincsei, mozgékonyságuk, színeik, attól még egy egységet alkotnak. Életükben és művészetükben egyaránt meghatározó fontosságú a juh. A juh jelképe a szarv, a kos szarva. Ez figyelhető meg a kacskaringós és önmagukban visszafutó csigavonalakban. Két minta létezik, egy szembetűnő, és egy tartózkodó.

 Ott a közönség előtt készített Zsolt egy süveget, egy tartót, meleg víz, szappan segítségével. Többen visszajöttek, hogy megnézzék a kész süveget, és sokan megtapogatták a különböző minőségű gyapjú gombolyagokat. Másnap más mesterség mutatkozott be, Szigetiné Rózsa vesszőből kosarat és lábas alátéteket készített, ugyancsak nagy érdeklődést kiváltva.

Jól éreztük magunkat, jövőre is szeretnénk képviselni Cegléd városát!

Füle Magda