Hír, program, komment

A kuláküldözés 1948-ban, a kommunista hatalomátvétellel kezdődött meg. A sztálinista Rákosi-rezsim kíméletlen harcot indított a magyar agrártársadalom ellen, minden eszközzel arra törekedtek, hogy lerombolják a hagyományos paraszti életformát, és a gazdákat földjeik elhagyására kényszerítsék. Kuláknak számított minden 25 holdnál nagyobb termőterülettel, vagy 5 hold feletti szőlővel rendelkező gazdálkodó. De a földtulajdonos orvosok és ügyvédek sem mentesültek a megbélyegzés alól. A valódi cél, a földek államosítsa volt- mondta a kuláküldözés áldozatainak emléknapján a polgármester, Takáts László.

Takáts László, polgármester: - Értelmetlenül és a leggonoszabb módon bélyegezte meg a rendszer az embereket, családokat, sorsokat. Országszerte 70 ezer Cegléden mintegy ötszáz családot neveztek ki kuláknak, azaz kizsákmányolónak, és a bélyegtől nem lehetett szabadulni.

A kulákokat igazolványában ott virított a nagy K betű, amely iskolás gyermekeik neve mellett is szerepelt az osztálynaplóban. Gyerekeiket középiskolába nem vagy csak lakóhelyüktől távoli intézménybe vették fel, felsőoktatási intézménybe pedig még a legjobbak sem kerülhettek be. Gyilkos és beteg rendszer volt-fogalmazott az emléknapon dr. Jójárt György.

dr. Jójárt György: - Az úgynevezett kulákokat teljesíthetetlen beszolgáltatással, adóval sújtották. Ha megfizették az adót, további beszolgáltatási követelésekkel zaklatták őket. Ez volt a padláslesöprések időszaka. Azt is előírták, hogy hová,mikor,mit vessenek. nem vették figyelembe a parasztok évszázados tapasztalatait, hogy melyik földbe milyen termény számára alkalmas, azt is előírták,hogy mikor milyen mezőgazdasági munkát kell elvégezni.

Az értelmetlen előírások megszegőit komoly bírsággal sújtották. Mindennaposak voltak a provokációk-tette hozzá dr. Jójárt György. Számos tisztességes kulákcsalád tagjait internálták munkatáborokba, kőfejtőkbe, az iparvárosokat építeni. Az emlékezők megkoszorúzták a Református Templom falán lévő emléktáblát.

Forrás: ctv.hu